Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért) II/387
424 NEUMANN TIBOR hercegtől. „A király már nem alszik” — mondták az udvarban.230 A nagyrészt a főpapok többségére és néhány kisebb hatalmú báróra támaszkodó fellépés azonban erős ellenzéket támasztott, amely — és ezt az 1493/94-ben az országban több helyen kibontakozó magánháborúk egyértelműen jelzik — túlzás nélkül összeomlással fenyegette Ulászló uralmát. Tanulmányom következésképpen arról szól, miképpen kerekedett felül az uralkodó és számolt le belső ellenzékével 1494/95 folyamán. Céljai elérése érdekében minden lehetséges eszközt bevetett: egyfelől a tétlenségét ostorozok leszerelésére „tessék-lássék” hadjáratot vezetett a török ellen, hiszen, mint azt Bonflni Kinizsi Pál szájába adva megfogalmazta, a török elleni háború „az ország külső ellenségtől való védelme közben a belső, polgári háborúságokat is háttérbe szorítja”.231 Másfelől ellenfelei közül egyeseket, mint Újlakit, fegyverrel győzött le, másokat, mint Szapolyai nádort, majd később Corvint is, elszigetelt szövetségeseitől, majd ésszerű megegyezésekkel arra késztetett, hogy uralmának feltétlen támogatói legyenek. A király és szűkebb környezete hosszan tartó, szívós munkájának gyümölcse az lett, hogy — a török állandó fenyegetettségében élő Horvátországot leszámítva — uralkodása alatt az országban többé nem támadt a király hatalmával szemben fellépő főúri mozgalom. PRIVATE WAR BETWEEN THE COUNT AND THE DUKE (The Struggle of István Szapolyai and János Corvinus for the Duchy of Liptó) by Tibor Neumann (Abstract) The present study examines the internal political situation of the Kingdom of Hungary between 1493 and 1496 through the example of a conflict opposing the two most powerful magnates of the realm, palatine István Szapolyai, count of Szepes (today Spis, Slovakia), and János Corvin, illegitimate son of king Matthias and then duke of Liptó. At the root of the conflict between the two aristocrats lay a promise whereby upon the death of his father (6 April 1490) Corvin, still in the hope of obtaining the royal throne, had engaged himself to reimburse Szapolyai, then captain-in-chief of Austria, for the expenses and damages he had incurred in the defence of Vienna and the Duchy of Austria. Yet reimbursement failed to come along, and thus late in 1493 the count decided to take by way of force the castles of the Duchy of Liptó, which lay in the vicinity of his own estates and had been ascribed to him by the duke as a cover for his debts. The author devotes a separate chapter to the emergence of the Duchy of Liptó. This area in the northwestern corner of the Kingdom of Hungary had originally been held by the Polish Peter Komorowsky from the 1450s, with the comital title after 1468/69, until its confiscation by king Matthias in 1474. By 1479 at the latest Corvin had been accorded the ducal title. The Duchy comprised before all the castles of Likava (today Likavka and Árva (Oravsky Podzámok), and the ispánates of Liptó and Arva counties. In the 1480s king Matthias also granted to his son the castles of Szklabinya (Sklabina) and Bajmóc (Bojnice), and the ispánates of Turóc and Nyitra counties that were attached to them. This territory which thus extended to four counties was administered in the name of Corvin by Máté Kiss of Cece as governor of the Duchy until his death in 1490. 230 Horváth R. - Neumann T : Ecsedi Bátori István i. m. 124. 231 Kulcsár ford. 989.
