Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Tamási Zsolt: A csíkszéki római katolikus papság hatása az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katonai eseményeire III/711

738 TAMÁSI ZSOLT Az osztrák megtorlásnak elsőként áldozatul esett papok mellett további csíkszéki áldozatokról is tudunk. A fogságba vetett papokról miután az erzsé­betvárosi esperes, Popoi József augusztus 15-én értesítette a megyéspüspököt, Kovács Miklós felszólítja a ditrói papot, hogy részletes beszámolót küldjön a ke­rület papságáról.164 Ebből további részletinformációkat szerzett a főpásztor.165 In­nen tudta meg, hogy a már felsoroltak mellett fogságba került Kovács Ignác,166 Győrfy Lajos167 és Sebestyén Gábor168 plébános is. Ezek elfogása részben „az auszt­riai ház iránt ragaszkodó Tisztek, Urak”, de „magának a népnek is fel adása”169 következtében történt. Ugyancsak fogságba került Márkos János csíkszentimrei plébános. Rajtuk kívül Lázár Alajos170 gyergyócsomafalvi plébánost forradalmi te­zonyító levelünket arról, hogy minapában elfogott Lelkipásztorunk Alcsik kerületi Fő Esperest Tankó Albert Úr sem a Templomban sem azon kívül lázító beszédeket nem tartott, annyi igaz, hogy hivatalos írásokat olvasott föl nekünk, de a mint egyikünknek, és másoknak is négy szem kö­zött többször megmondotta, mindezeket nem jó kedvéből, hanem parancsolatból még pedig fövesztési szoros parancsolatból tesz, mert mindenütt nagy ügyelet volt arra, hogy kihirdetik e a Papok és mikép hirdetik ki azt mi e végre hozzájok küldetett; egyéb aránt is rendetlenségre és csendháborítás­­ra, a Felség elleni engedetlenségre soha sem unszolt, sőt inkább valamint régebben most is közelebb­ről szüntelen a csendességet békét és engedelmességet hirdette és ajánlotta. Mindezekről igaz lelki is­meretünk szerint adjuk ezen bizonyító írásunkat.” - GYÉFKL PL - 338/1849 - Nagyszeben, 1849. szeptember 18: Tankó Albert csikszentgyörgyi plébános és Mászáros Antal gyergyói esperes leve Ko­vács Miklós püspöknek. Mellékelve: Bizonyítvány: Csik Sz[ent] Györgyön August 13-án 1849 évben. Csik Sz[ent] György és Bánfalva összes bíráji: Nyíri Ádám, Miklós János, Basa Antal, Gál István, Gál Gergő, Bálint Ferentz, Gál Ferentz, Görgy István, András István, Botár György, Balás Jósef. 164 GYÉFKL PL - 394.d. 16.cs. 85/1849 - Gyulafehérvár, 1849. augusztus 23.: Kovács Miklós püspök levele a ditrói plébánoshoz . 165 GYÉFKL PL - 394.d. 16.cs. 362/1849 - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. 166 Kovács Ignác Csatószegen/Csíkszentsimonban született 1795-ben. Pappá szentelve 1819. Marosvásárhelyen káplán, 1822-től Szovátán plébános, 1823-tól Homoródkarácsonyfalván, 1824-től Csíkszentkirályon, 1829-től Csíkszentsimonban, 1849. augusztus 15-én Szebenben katonai bíróság elé állították, ugyanakkor a falura is sarcot vetettek ki. 1865-től Gyulafehérváron a teológián spiritu­ális, kanonok. Meghalt 1868. december 15. Ferenczi 309. 167 A csatószegi születésű Győrfi Lajost valószínűleg szülőfalujában foghatták el. Ő ugyanis 1847-től Szászrégenben volt plébános, s 1848-tól kerületi jegyző. Ferenczi 261. Szászrégen pusztulása után, ami­kor a térség Urbán ellenőrzése alá került állomáshelyét elhagyta. GYÉFKL Pl. - 1381/1848 - Marosvá­sárhely, 1848. november 6.: Horváth Pál esperes levele Kovács Miklós püspöknek. 168 Sebestyén Gábor Fancsalon született 1818-ban. Pappá szentelve 1841-ben. Csíknagyboldog­­asszonyon, 1842-től Csíksomlyón, 1843-tól Székelyudvarhelyen káplán. 1845-től Csíkszeredában admi­nisztrátor. A forradalom alatt tanúsított magatartása miatt 1849-ben kötél általi halára ítélik. Wohl­gemuth 10 évi várfogságra változtatja büntetését, amelyet Olmützben, Josefstadtban töl le, 1856-ban sza­badul. 1858-tól Szászrégenben káplán és Nagyemyén adminisztrátor, 1865-től Székelyhodoson plébános, 1869-től Szovátán. 1885-től nyugdíjban. Meghalt 1899. december 14. Ferenczi 393. 169 Itt az Endes Miklós listáján is szereplő Győrfi János gyergyóremetei plébánosra utal, aki le­tartóztatása után 1856-ig volt börtönben. Feljelentése az egyházközség részéről történt Erénosz Jere­miás szerint: Győrfy János e forradalmi időben „elfelejtkezék ő is hogy pap és hogy vallási, s erköltsi dolgokról kellene szóllani a Néphez; sok jót tett népével, de most, midőn fel szólítottam volna egy kö­nyörgő az Hadi kormányhoz felküldendő vissza botsátatását tárgyazó Levél írására, előttem ugyan nem, de azután sokan azt nyilvánították, nem hogy kémők vissza jövetelét, hanem azt fogják kérni hogy még tovább tegyék”. GYÉFKL PL - 394.d. 16.es. 362/1849. - Ditró, 1849. szeptember 12.: Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. 170 Lázár Alajos 1786-ban született. Pappá szentelve 1810-ben. Gyulafehérváron káptalani káplán, majd 1812-től Kiskapuson plébános, 1816-tól Szovátán, 1821-től Gyergyócsomafalván. Meg­halt 1856. május 7. Ferenczi 323.

Next

/
Oldalképek
Tartalom