Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1558 UNGVÁRY KRISZTIÁN portfőnök 1966. április 29-én a következő levelet küldte Galambos József főcsoportfőnöknek, aki ekkor a belügyminiszter első helyettese is volt: „Eltöprengtünk hogyan használhatnánk ki a hazaáruló Szabó ügyében az ellenséges propaganda gyengeségeit. Az ellenforradalom 10. évfordulója kapcsán úgyis várható, hogy nem hagynak bennünket nyugodni, s talán nem lenne rossz, ha a tervezett védekező és keresztező akciók mellett támadnánk is. Gondolatainkat papírra vetettük, de ebben az esetben nem tudunk határozottan állást foglalni, mert úgy érezzük a kockázat kicsit nagy. Végeredményben a CIA-val húznánk ujjat. A mellékelt akciótervet felterjesztem de nem jóváhagyást, hanem segítséget, tanácsot kérünk egy elfogadható elgondolás kialakításához.”193 Az akcióterv szerint valós és hamis dokumentumokat akartak gyártani arról, hogy Szabó személy szerint maga is letartóztatásokat kezdeményezett, részt vett koncepciós perekben, saját húgát ő szervezte be ügynöknek, amibe az végül is belebolondult, részt vett ellenforradalmárok kivégzésében, és mielőtt a Külügybe ment volna dolgozni, több amerikai és angol állampolgár ellen ő kezdeményezett eljárást. Jelenlegi ismereteink szerint ebből húgának beszervezésre, a kivégzésekre és az angol-amerikai állampolgárok elleni eljárások kezdeményezése vonatkozó állítások koholmányok.194 A hírszerzés Szabó disszidálása után széleskörű vizsgálatokat folytatott szökése okainak megállapítására. Ennek során gyakorlatilag minden belügyi alkalmazottat, aki korábban kollégája volt, kikérdeztek róla. Vizsgálták 20 éves házaséletét is (felesége a III/2 osztály dolgozója volt) és azt állapították meg, hogy minden bizonnyal labilis lelkiállapota vezette az áruláshoz. Azt azonban, hogy pontosan milyen személyes élmények vezettek lelkiállapota felborulásához és ebben mennyiben volt hibás maga a szervezet, még 1965-ben sem lehetett teljesen nyíltan tematizálni. Jellemző, hogy a húgával történtek kapcsán a vizsgálat tartózkodott annak megállapításától, hogy beszervezésének körülményei valamint internálása és rehabilitálásának elmaradása messzemenően törvénysértő voltak. A személyiségét vizsgáló irat szemérmesen írja körül Szabó összeomlásának okát: „bizonyos értelemben Szabó művész-lélek volt, aki vonzódott a képzőművészetek iránt, úgynevezett finom lélek is volt, kerülte a durva vagy sikamlós tréfákat, nőkről soha senki előtt nem tréfálkozott, még megjegyzést sem tett. Az ilyen típusú emberre az államvédelmi munka egyes fázisai komoly hatást gyakorolhattak,”195 A tanulságok levonása így csak felemásra sikeredhetett. Az ügy fegyelmi vonzattal is járt, nyelviskolai kollégáját (aki a T.-ügyben nem bizonyult kellően ébernek) Nemecz Miklóst leszerelték, Szőke Béla III/I. csoportfőnök helyettest és III/I-l osztályvezetőt elhelyezték a hírszerzéstől, Pados Gábor alosztályvezetőt, Komornik Vilmost, Tóth Endre alezredes alosztályvezetőt, Szakács László alezredes csoportvezetőt írásbeli figyelmeztetésben, Vásárhelyi Józsefet (IV csoportfőnökség, káderosztály), Pék Márton III/III-l. osztályvezetőt megrovás-193 ÁBTL R-8-015/4, 121., 1966. április 29. Komornik Vilmos. 194 ÁBTL R-8-015/4., 122., Akcióterv III/I-5 osztály. 196 ÁBTL R-8-015/4, 181., 1965. november 12. III/I. csoportfőnökség, jelentés Szabó László ügyében.
