Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1211 pott az élő kortársaktól tájékoztatást. Ezek szerint Vasvárinak gyönyörű orgánuma volt. Sokkal jobban beszélt, mint írt.221 A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy Vasvári mint közéleti szereplő a márciusi forradalom felfedezettje. Hozzátehetjük, hogy a márciusi ifjúság szószólójának tekintette, s fővárosi hallgatósága mint sikeres népszónokot ünnepelte. VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ Vasvári és Petőfi Petőfi naplójában március 15-éről szólva négyszer említi Vasvári nevét. A tőrös bot történetét — mint már említettük — Ferenczy Zoltán valótlannak minősítette. Újabb kétségeket vet fel Márki Sándor és Beksics Gusztáv közös munkája, akiknek szintén lehetősége volt a még élő kortársaktól felvilágosítás kapni. Ok a millenium alkalmából megjelent, A Magyar Nemzet Története X. kötetében így írnak: a vásári népességgel és járókelőkkel már néhány ezer főre szaporodott iíjúság Länderer és Heckenast nyomdája elé vonult, ahol „Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vidacs János és az időközben megérkezett Vasvári Pál (kiemelés utólag) lefoglalván a sajtót, cenzúra nélkül kinyomtatták...”222 Ha Vasvári csak a nyomdánál csatlakozott, akkor Petőfinek Vasvárira tett megjegyzései nagy részben kétségesek. De nem tűnik ekkor hitelesnek Nyáry Albert szövege sem Vasvárinak az orvostanhallgatóknak tartott rövid beszédéről. Tetőzi a bizonytalanságot, hogy Petőfi levelezésében utalás formájában sem fordul elő Vasvári neve. Az elmondottakkal kapcsolatban érdemes idézni Pándi Pál sorait: „Nem hiszem azt, hogy Petőfi és Vasvári nézeteinek szükségképpen egyeznie kellett a forradalom, a politika valamennyi kérdésében.” Nem vallottak azonos álláspontot például az általános választójog kérdésében.223 Április utolsó napjaiban, amikor nyilvánosságra kerültek az első kinevezések, s Vasvári esedékes hivatalba lépésének híre is elterjedhetett, Petőfi április 29-én naplójában önmagáról beszélve, valójában elítélően szólt a hivatalvállalásról. Láttuk, Petőfi nem igényelte Vasvári részvételét a Nép Barátja felügyelőbizottságban. Hajó az információnk, pár nap múlva nem csatlakozott a Vasvári által szervezett Márciusi Klubhoz. Nem jelölte, vagy nem jelöltette Vasvárit a május 12-i népgyűlésből a kormányhoz menesztett küldöttségbe. A jelenségeket figyelembe nem vevő, azokat jelentéktelennek tekintő magatartás az, amely úgy fogalmaz, hogy a forradalom első hónapjaiban Petőfi és Vasvári „teljes egyetértésben” politizált. Nem bizonyítja az összhangot, az egyeztetett véleményt az a kétes értékű dokumentum, amely szerint Petőfi és Vasvári együtt neheztelnek Kossuthra, 221 Thallóczy, Vasvári 18. Vasvári stílusáról Fekete, Vasvári 1956. Vasváriról a szónokról ld. még Hermann, Vasvári 41-42. 222 Márki Sándor - Beksics Gusztáv, A modern Magyarország (1848-1896) Bp. 1898. 36. Ugyanebben az évben Ferenczy is azt írta, hogy Vasvári nem volt ott a Pillwaxban, s csak később, a nyomdánál csatlakozott. Ferenczy, Petőfi III. 203-204. jegyzet. 223 Pándi Pál, „Kísértetjárás” Magyarországon. Az utópista szocialista és kommunista eszmék jelentkezése a reformkorban. Bp. 1972. II. 293.
