Századok – 2012
TÖRTÉNETI IRODALOM - Aradi ereklyemúzeum. Okmánytár. Válogatott iratok és dokumentumok (Ism.: Kemény Krisztián) VI/1508
1508 TÖRTÉNETI IRODALOM névmutatóban a személyneveket az Andrian által használt alakokban közli, ami azonban azzal jár, hogy miközben az olasz nevek olasz alakjukban szerepelnek, a Habsburg Birodalom szláv és magyar nemzetiségű polgárainak nevei mind németes alakban, de a sajátos mellékjelekkel együtt („Deák, Franz"; „Palacky, Franz"), ami meglehetősen eklektikus formát eredményez. Az azonosíthatóságot azonban ez kétségtelenül nem zavaija. Értékes függelékként Adlgasser közli Andrian nyomtatásban megjelent cikkeinek és röpiratainak bibliográfiáját is. A kötet megnyitja az utat egy Andrian politikai életművét elemző monográfia megszületése előtt - az elfeledettség és az életmű alapvető kudarcai ellenére főhősünk megérdemelné ezt. Hangját Ausztria politikai útmutatásként ugyan soha nem hallotta meg, de az ambiciózus, Ausztria felemelése magasztos célkitűzésének egész életében elkötelezett, mindig új és új utakat kereső és falakba ütköző Andrian életútja a pályák és kényszerpályák sorát segíthet végigjárni a gondolati rekonstrukció eszközeivel. Másrészt a napló érdekes és hasznos adalékokat kínál az 1830-1850-es évek történetének számos aspektusához - az 1848 előtti ausztriai rendi és liberális ellenzék működésének átfogó elemzésére például már régen nem születtek újabb kísérletek, ahogy az 1850-es évek legújabb vizsgálatai is eddig inkább a kormányzati politikára, annak újjáértékelésére koncentráltak, s a politikai alternatívák óvatos keresése a magánélet és szalonélet díszletei előtt eddig elkerülte a kutatók figyelmét. Biztosak lehetünk abban, hogy ezzel a forráskiadvánnyal még sokat fogunk találkozni a Habsburg Birodalom 19. század közepi történetét tárgyaló történeti munkákban. Deák Ágnes ARADI EREKLYEMÚZEUM. OKMÁNYTÁR Válogatott iratok és dokumentumok Szerk.: Hermann Róbert. Sajtó alá rendezte: Hermann Róbert, Pelyach István, Szoleczky Emese és Tóth Orsolya HM HIM - Csongrád Megyei Önkormányzat - Aradi Múzeumi Komplexum, Szeged 2012. 388 o. A 19. század végén, 1892. október 6-án nyitotta meg először kapuit a látogatók előtt az a múzeum, amely akkoriban egyedülálló módon, csak és kizárólag az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc relikviát, tárgyi és írott forrásait gyűjtötte. A közadakozásból létrejött aradi Ereklyemúzeum kiállítása az impériumváltás ellenére folyamatosan gyarapodott egészen az 1960-70-es évekig, amikor az ideológiai váltás a múzeum raktáraiba űzte a gyűjteményt, átadva azt a feledésnek és az enyészetnek. A forradalom és a szabadságharc 150 éves évfordulójára való felkészülés azonban 1998-ban újra visszahozta a köztudatba az Ereklyemúzeumot, és az Európai Unió által támogatott „Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program" (2007-2013) keretében a két ország szakemberei megkezdhették ennek a pótolhatatlan gyűjteménynek a pontos felmérését és kategorizálását. Ez a munka mára nagyobbrészt befejeződött; a gyűjtemény pedig több kötetben kerül ismertetésre. Ezek közül az egyik ez az okmánytár. Ahogy a kötet főszerkesztője, Hermann Róbert megjegyzi bevezető tanulmányában, az Ereklyemúzeum létrehozói kezdettől törekedtek arra, hogy ne csak a korszak jeles szereplőihez kötődő tárgyakat, hanem a korszakhoz kapcsolódó kéziratokat és nyomtatványokat is gyűjtsék. Az összegyűjtött, eddig csak részleteiben vizsgált és publikált, több ezer iratból álló együttes teljes feldolgozása pedig több ponton bővítheti és módosíthatja a korszakról való általános képet. Az iratanyag hat nagyobb egységből áll: Arad vármegye 1848-1849-es iratai, Békés vármegye 1848-1849-es iratainak töredéke, Vukovics Sebő bánsági teljhatalmú királyi, majd országos biztos iratanyagának egy része, Csány László erdélyi teljhatalmú országos biztos iratainak töredéke, a Bohus-család családi, illetve Bohusné Szőgyény Antónia iratai, valamint Sárosi Gyula költő levelezése, naplója és egyéb iratai. Ezeken kívül pedig számos, a kor neves vagy névtelen személye által írt levél, kézirat vagy napló, illetve számtalan nyomtatvány alkotja magát a gyűjteményt. A teljes iratanyag közreadásától — terjedelmi okok miatt — kénytelen volt eltekinteni a szerkesztőgárda (Hermann Róbert, Pelyach István, Szoleczky Emese és Tóth Orsolya). Viszont törekedtek arra, hogy a válogatás a teljes gyűjteménynek mintegy a metszetét adja. így kiadásra kerültek a kor kimagasló személyeinek (Kossuth Lajos, Görgei Artúr, az aradi és pesti vértanúk, a szabadságharc tábornokai, tisztjei és nevesebb politikusai) fontosabb, zömmel még nem kiadott, vagy nehezen hozzáférhető iratai. A visszaemlékezések, naplók, valamint a különböző alakulatok
