Századok – 2012
MŰHELY - Kozári Monika: Az állam és a társadalombiztosítás a kiegyezéstől a második világháborúig III/683
AZ ÁLLAM ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. 701 1911-ben bővítették a gyógyfürdő és szanatóriumi szolgáltatásokat. Abban az évben összesen 500 főt utaltak be gyógyfürdőbe, ahol 600 helyük lett volna. A lehetőségeket tehát elég nagy százalékban kihasználták. Ebből 220-at Abbáziába, majdnem 100 főt Pöstyénbe. Nagyobb szám még a Lukács-fürdő (44 fő) és Trencsénteplic (34 fő). Balfra viszont csupán egyetlen beteget utaltak. (A többi fürdő, ahova utaltak: Gleichenberg, Karlsbad, Stubnya, Hévíz, Málnás, Csiz, Buziás, Dunaharaszti).46 A kerületi munkásbiztosító pénztárak zöme megegyezést kötött a helybeli gyógyszerészekkel, és a vállalati betegsegélyező pénztárakra is kiterjesztették a megkötött egyezményeket. Több nagyvárosban — mint például Balassagyarmat, Beszterce, Besztercebánya, Brassó, Esztergom, Jászberény, Makó, Nagyszombat — azonban nem volt rendelőintézetük. Kevés volt az egészségügyi személyzet is, és a képzettségük foka is egyenetlen volt. 1911-ben egy 6 hetes tanfolyammal próbáltak további egészségügyi dolgozókat képezni. Súlyos gondot okozott a tuberkolózis elleni küzdelem, ami országos probléma volt, valamint gondot okozott, hogy az ipari megbetegedést és a mérgezést is üzemi balesetnek minősítette a balesetbiztosítási joggyakorlat, viszont ezekben az esetekben nagyon nehéz volt érvényesíteni a kártérítési igényt. Az Országos Pénztár nehéz anyagi helyzetben volt és csak kölcsönökből tudta a folyamatos működést biztosítani. Ennek az volt az egyik oka, hogy az 1907: XIX. tc. alapján már akkor is nyújtaniuk kellett a segélyezést, amikor erre még nem voltak meg a bevételi forrásaik. Az Országos Pénztár 1911-ben több mint 2 millió korona hiánnyal zárta az évet. A hiány kialakulásához hozzájárult az is, hogy a külföldi pénztárakhoz viszonyítva Magyarországon magasak voltak a működési költségek. 1911-ben 97 kerületi pénztár működött, és a betegség esetére biztosítottak átlagos létszáma 1 154 839 fő volt. Ez a statisztikai adat azért ilyen magas, mert a Fiumei Kerületi Pénztár adata (16 197 fő) akkor szerepelt először a statisztikai összeállításban. A háború érthetően súlyosan érintette a társadalombiztosítás területét is. Az Országos Pénztár a szolgáltatásait nem tudta szinten tartani. A kormány a hadiszolgáltatásokról szóló törvény és a háború esetére szóló más jogszabályok alapján a katonai szolgálatot teljesítő egyének betegségi és balesetbiztosítását külön szabályozta. Valamint szabályozni kellett a katonai üzemekben alkalmazott polgári személyek és a polgári üzemekben alkalmazott katonák biztosítását is. A minisztertanács utasította az Országos Pénztárt is hadikölcsön jegyzésére. Több mint 9 és fél millió koronát kellett erre a célra fordítaniuk.4 7 Emellett a katonák téliruha beszerzésére indított akcióban is részt kellett vennie. Az orvosokat is behívták katonának, ez természetesen kihatott a Pénztár orvosi szolgáltatására is. Egyes körzetek teljesen orvos nélkül maradtak, minthogy a pénztári orvosok közül mintegy 200 fő bevonult. Sor került szanatórium bezárásra és korlátozni kellett a gyógyhelyekre való beutalást is. A csecsemővédelmi 46 Laczkó István: im. 89. 47 Laczkó István: i. m. 93.
