Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szlavónia korai hovatartozása II/369
KÖZLEMÉNYEK Körmendi Tamás SZLAVÓNIA KORAI HOVATARTOZÁSA A dualizmus korában kibontakozó, közjogi felhangoktól sem mentes magyar-horvát történészviták során az egyik leggyakrabban tárgyalt témának számított, hogy a „régi" (vagyis a középkori értelemben vett) Szlavónia1 fölött magyar vagy horvát fennhatóság érvényesült a 11. században, Szent László 1091-i horvátországi hadjárata előtt.2 A korabeli történetírók álláspontját többnyire alapvetően meghatározta a nemzetiségük: így például Pesty Frigyes3 és Pauler Gyula4 amellett érvelt, hogy Szlavónia már a 10. század elejétől magyar fennhatóság alatt állt, Vjekoslav Klaic5 viszont úgy vélte, hogy a terület egészen 1091-ig a tengermelléki horvát államhoz tartozott. A magyar középkorkutatók közül Karácsonyi János szakított elsőként a Pesty és Pauler által képviselt nézettel, és két különböző elméletet is kidolgozott Szlavónia korai hovatartozásával kapcsolatban. Előbb, 1901-ben, azt valószínűsítette, hogy az államalapítás korában a terület még lakatlan gyepű lehetett,6 majd 1916-ban saját korábbi véleményét is cáfolva azt igyekezett bizonyítani, hogy a Dráva-Száva-közén 1080 előtt német uralom érvényesült.7 Hóman Bálint 1 Szlavónia fogalmát a továbbiakban a szó késő középkori értelmében használom, vagyis a Dráva-Száva-közének nyugati felét, valamint a Száva és a Kapela-hegység (Gvozd) közé eső területet értem rajta. Az elnevezés 11. század végi jelentésére 1. Zsoldos Attila: Egész Szlavónia bánja. In: Analecta mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. H. n. [Piliscsaba-Bp.] 2001. 271-273., 278. 2 A kérdés historiográfiáját röviden áttekinti: Sokcseuits Dénes: Horvátország a 7. századtól napjainkig. (Szomszéd népek történelme) Bp. 2011. 73-77., 112-115. 3 Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék I—II. Bp. 1880. II. 159., 163-171. 4 Pauler Gyula: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111) I. Századok 22. (1888) 198-202.; Uő: A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt I—II. Bp. 1899.2 I. 452. (341. sz. jegyz.). 5 Vjekoslav Klaic: Slavonien vom X. bis zum XIII. Jahrhundert. Agram 1882. 12-14. 6 Karácsonyi János: Halavány vonások hazánk Szent István korabeli határairól. Századok 35. (1901) 1057. ' Karácsonyi János: Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV/2.) Bp. 1916. 5-11. — Karácsonyit két igen halvány nyom vezette erre a nem túlságosan meggyőző eredményre. Egyfelől ugyanis a Dráva és a Száva vidéke a Fuldai Évkönyv szerint 896 előtt (tehát azt megelőzően, hogy a magyarok 899-ben kiterjesztették volna uralmukat a Dunántúlra) Arnulf keleti frank király hűbéresének, Braszlav hercegnek az országához tartozott (Monumenta Germaniae historica. Sriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim editi I-LXXV Hannoverae-Lipsiae 1871-2002. [a továbbiakban: MGH Script, rer. Germ.] VII. 113., 121., 130.). Másfelől a Somogy megyei Berzence környékén, a Dráva mellett 15. századi adatok szerint létezett egy Or nevű falu (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V Bp. 1890-1913. II. 634.), amelynek elnevezése Karácsonyi szerint azt mutatja, hogy Szent István korában a magyar állam délnyugati határa a Drávára támaszkodott. Ezekkel a rendkívül bizonytalan adatokkal szemben áll viszont az a tény, hogy forrásaink mit sem tudnak a Dráva-Száva-közén állítólag all. században érvényesülő német fennhatóságról.
