Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Mikó Gábor: Zsigmond király 1411. évi rendelete a kamarahaszna és a tized behajtásáról II/319
322 MIKÓ GÁBOR ezek vizsgálata azért fontos, mert részint Mossóczy marginális jegyzeteiből, részint könyvtárának jegyzékéből tudjuk, hogy a Törvénytár alapját zömmel kéziratos törvénygyűjtemények képezték. Ez azonban nem minden törvény szövegére igaz, ugyanis, amint erre már a Corpus Juris első kiadásában olvasható jegyzetek alapján Iványi Béla és Illés József is felhívta a figyelmet, Mossóczynak eredeti dekrétumpéldányok is rendelkezésére álltak.9 (Ezek a jegyzetek azonban sajnos már nem szerepelnek a napjainkban leggyakrabban használt úgynevezett millenniumi kiadásban, így ez a tény gyakran elkerüli a kutatás figyelmét.) Az 1411. évi rendelet szövegét azonban Mossóczy kétségtelenül a kéziratos hagyományból állapította meg — erre részletesen is kitérünk majd —, eredeti oklevél nem állt rendelkezésére. E szöveghagyománnyal a kritikai kiadás készítői is számoltak, ám sajnos, úgy tűnik, a kötetek szövegének nagy fontosságot nem tulajdonítottak; a rendelet szövegét egy, a Perényi-levéltárral az Országos Levéltárba került oklevélből adták ki, a kódexek eltérő olvasatait csupán lábjegyzetekben közölték.1 0 Nagyobb probléma, hogy e kéziratos szöveghagyománynak csupán töredékét használták fel, továbbá az, hogy az egyes kötetek varia lectióiból csak néhányat tüntettek fel, és azokat sem minden esetben pontosan.1 1 (A Zsigmondkori oklevéltár ezt a kéziratos változatot nem is regisztrálja.) A kódexek szövegei — sok kisebb eltérésük mellett — egy valamiben egységesek: kétséget kizáróan egyetlen egykori oklevél szövegére vezethetők vissza, amelyet azonban a Corpus Juris szerkesztői már nem használtak, miként ezt az alábbiakban látni fogjuk: majd a keszthelyi Festetics-könyvtárban őrzött 16. század végi kéziratot is (6. tétel, Fol. Lat. 4355.). A szintén igen jelentős anyagot tartalmazó, Kovachich által Kollár I. kódexnek nevezett kézirat (9. tétel) ma a Magyar Országos Levéltárban található, a bécsi levéltárakból visszaszolgáltatott iratok között, a Kollár-gyűjteményben (I 7, nr. 32.), vö. Kertész Balázs: Egy II. Ulászló-kori törvénygyűjtemény: a Kollár-féle első kódex. Magyar Könyvszemle 126. (2010) 312-326. Számos kötet maradt fenn városok levéltáraiban is, Kovachich Kassa, Lőcse, Bártfa, Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya, és Turóczszentmárton városok levéltáraiban őrzötteket említ. Egy további, szintén 16. századi kódexet Iványi Béla fedezett fel a debreceni református kollégium könyvtárában, 1. Iványi Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Bp. 1926. 57-60. (101. sz. jegyz.), a kézirat mai jelzete R 466.. Eltűnt viszont az a kétkötetes kézirat, amelyet Kovachich még a Szapáry-könyvtárban látott (22. tétel), két másik példány az Esterházy-könyvtárból (17. és 20. tételek). Úgyszintén semmi nyoma nincs a szintén általa leírt a Ráday-kódexnek (21. tétel, a péceli Ráday-könyvtárban látta Kovachich). A tételeket 1. Josephus Nicolaus Kovachich: Notitiae praeliminares ad Syllogen decretorum comitialium. Pesthini 1820. 337-368. 9 Iványi B. : Mossóczy Zakariás i. m. 62., Illés József: Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfodulóján. (Különlenyomat a Magyar Jogászegyesületi Értekezések 1935. január 9-iki számából.) 10. 10 DRH 1301-1457. 232-234. Az oklevél jelzete: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban DL) 70 786. Regesztáját 1. Tringli István: A Perényi család levéltára. 1222-1526. (A Magyar Országos Levéltár Forráskiadványai II. Forráskiadványok 44.) Bp. 2008. 327. sz.; Zsigmondkori Oklevéltár I-XI. Összeáll. Mályusz Elemér, Borsa Iván, C. Tóth Norbert, Neumann Tibor. Bp. 1951-2009. (a továbbiakban: ZsO) III. 311. sz. (hibásan „ápr. 5. előtt" keltezéssel). Az oklevelet a továbbiakban még ismertetjük. 11 A szerkesztők a fentebb már ismertetett Ilosvay-, az ún. nagyobb Nádasdy-, és a Festetics-kódexek mellett (vö. 8. sz. jegyz.) az Esterházy-levéltárban fennmaradt, nagyrészt 16. századi másolatokból egybekötött kötetet használták még fel, ennek jelzete: MOL Esterházy-Repositorium 71., Nr. 13. A kéziratos hagyomány további képviselői: a Gregoriánczi-, Kollár I-kódexek, az Egyetemi Könyvtár G 41 jelzetű kötete (ezek mai jelzeteit 1. 8. sz. jegyz-ben), egy 16. századi kézirat Kassa
