Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
536 TAMÁSI ZSOLT valószínűsíthető, hogy hatással volt a veszprémi papság kezdeményezése is az erdélyi javaslatokra, ahol a jelölésbe — a veszprémi javaslathoz hasonlóan6 3 — korlátolt formában a világiak szerepeltetése is megjelent. Erdélyben ugyanis a püspök-kinevezési jognak a polgári kormány által történt gyakorlása ellen tiltakozva megszövegezik, hogy a három jelöltet a vegyes Státusgyűlés6 4 kellene, hogy kijelölje, ezek közül választhatná meg a káptalan az új püspököt. Ez értelmezhető úgy is, hogy a világiakból is álló fórumra bíznák a jelölés jogát, ami mindenképp radikális javaslatként értékelhető. Ugyanakkor az is tény, hogy a státusgyűlés jogkörének felsorolásából ez a jelölési jog hiányzik. Az esperesek kinevezésével kapcsolatosan a püspöki szabad kinevezésnek igyekeztek korlátokat szabni: az esperesi hivatal megüresedése esetén a kerületi papság szavazati úton jelöljön három személyt, akik közül a püspök egyet kinevez. A gyergyói kerület a maga során — a budapesti papság 12 pontos beadványának a talaján állva — azt is javasolta, hogy az esperes a hivatalát addig tarthassa meg, amíg hivatali kötelezettségeinek eleget tud tenni. Ennek megítélése — a zsinati jegyzőkönyv fogalmazásában — a püspök feladata.6 5 A zsinaton nem került sor arra, hogy álláspontjukat egyeztessék a püspöki helynök kinevezésével kapcsolatosan, pedig a tényleges életbelépés és a püspöki szándék érvényesülése szempontjából éppen ez lenne a kulcskérdés.6 6 A kérdés csak a bányavidéki esperesi tanácskozás beadványában szerepelt,6 7 zsinati tárgyalása teljesen elmaradt. A demokratizálódás lehetősége rejlik abban is, hogy Erdélyben az egyházmegyei zsinat kezdetén az egyik résztvevő megkérdezte a püspököt, hogy olyan zsinat veszi-e kezdetét, amelyen szavazattöbbséggel lehet döntést hozni.6 8 Nádasdy Ferenc kalocsai érsek,6 9 amikor megkapta az erdélyi zsinat jegyzőkönyvét, ezért is kérdez rá Kovács Miklós püspökre, hogy érvényesült-e a szavazattöbbség, ugyanis ez esetben érvénytelen lenne a döntés.7 0 A zsinaton ugyanis az egyházjog ezt nem tehette lehetővé, viszont a Státusgyűlésen — amelynek klerikus tagjai az egyházmegyei zsinat tagjai is voltak7 1 —, igen. A Státusgyűlésen tal 1848-diki május 25-kén és 26-án tartatott tanácskozmányi ülésből kiküldött egyházi középponti választmánynak. - OSZK, Kisnyomtatványtár. 63 A javaslat szövege: a „püspök kinevezésére az uralkodónak három jelöltet terjesszen fel a megye papsága, a világiaknak is mérsékelt befolyást engedve a jelölésbe". - VPKL Protocollum exhibitorum. 1848. szeptember 12. 64 Amelynek világi tagjai is vannak. 65 Az előkészítő esperesi tanácskozások jegyzőkönyvei nem mindig kötik ezt a püspök megítéléséhez. A gyergyói kerület csupán azt állapítja meg, hogy lemondatható legyen, ha feladatát nem végzi, ha visszaél hatalmával, vagy ha többség bizalmát elveszti: Gyergyói kerület beadványa. Gyergyócsomafalva 1848. augusztus 1. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 1010/1848. 66 Kedves István kolozsvári apátplébános helynöki kinevezése 1849 májusában a radikális javaslatok életbe léptetése terén ezért fog jelentőséggel bírni. 67 Bányavidéki kerület beadványa. Abrudbánya 1848. augusztus 1. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 1010/1848. 68 Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 4. pont. - GYFL EZs d. I. l/e. 1085/1848. 69 Az erdélyi egyházmegye a kalocsai érsekséghez tartozott. 70 Nádasdy Ferenc kalocsai érsek levele Kovács Miklós erdélyi püspökhöz. Kalocsa 1848. szeptember 25. - GYFL Pl 389. d. 3. cs. 1357/1848. 71 L. a státus-gyűlésen és az egyházmegyei zsinaton megjelentek névsorait: Sáuai János: Zsinat és forradalom - Erdély, 1848/49. Szeged 1999. 414-416. ill. 452-454.
