Századok – 2011
TANULMÁNYOK - Tamási Zsolt: A római katolikus egyház az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban III/525
A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ ERDÉLYBEN, 1848/49-BEN 535 múen javasolta ennek megváltoztatását. Az új hozzájárulás formáját tekintve szabad teret engednek az ötleteknek, egy közös vonással: a kepe helyet adandó támogatás „a papságnak minden utánjárása nélkül fizettessék". A gyergyói kerület beadványa5 8 konkrét formát javasol: függetlenül a községtől, az állam fizesse a papságot. E javaslatokkal szemben a kézdi-orbai kerület beadványa5 9 leszögezte: Jobb dolgot régi vágásából ki nem venni." Ha tehát az állam mindenképp meg akarja váltani a kepét készpénzzel, ám tegye meg, de „ezt az egyházi javak csonkítása nélkül eszközölje". Az állam viszont nem akarta a kepét megváltani. Épp elég nehézséget okozott a tized kárpótlásának gondja. A kepe-kérdés a forradalom alatt végig aktuális maradt, legalább is 1849 nyarán összeállított — anyagi kérdésekre vonatkozó — kimutatás erről árulkodik. Kedves István ideiglenes püspöki helynök számol be Horváth Mihály Vallás és Közoktatási miniszternek, kimutatásában összefoglalva az egyházmegye általa ismert anyagi helyzetét. A kepe formáját ismertetve rámutat arra, hogy a forradalom kitörése óta itt nagyon komoly hiányosságokat lehetett tapasztalni. „A múlt évi Magyarhoni Országgyűlés kimondván, hogy a lelkészeket, és iskolatanítókat az álladalom fogja fizetni, s az Unió megtörténvén, sok székely községek vonakodni kezdettek a kepe fizetéstől".60 Kedves István ideiglenes püspök-helyettes beszámolóját követően a székelyföldi papság Udvarhelyen papi gyűlést tartott, amelynek egyik fontos témaköre éppen a kepe rendezése volt.6 1 A gyergyói kerület javaslata a kepe befizetésének kieszközlését sürgette. „Mivel a nép oly hiedelemben vagyon, miszerént papjai ezentúl kész pénzzel fognak fizettetni, sőt nyíltan kimondotta tavaly: hogy több kepét nem fog adni, ellenben a haza sorsa még nem úgy áll, hogy ez évben általa fizettetni remélhessünk; Azért egyesült hangon kérjék fel a kerületek az Országos telyhatalmú Korm[ány] Biztost, hogy a kepe jelen évi béfizetése iránt hatályosan rendelkezzen". Az udvarhelyi gyűlés tagjai azonban óvatosabban kezelik a kérdést: „Gyergyai testvéreink felhívása tartalmától némileg eltérve, a kepe dolgában azon állapult meg Gyűlésünk: hogy (...) mű csak a kebli hatóságot véltük felkérendőnek: ama felső Rendelet sikerét a kepéző nép előleges figyeltetése mellett a maga bekövetkezendő idejében eredményezni". A várt bekövetkezendő idő viszont nem következett be. Az egyházmegyei zsinaton tárgyalt kérdések közül külön jelentősége van az egyházi hierarchiát is feszítő, radikális demokratizáló törekvéseknek. Az ilyen jellegű javaslatok egyházmegyénkként megfogalmazódtak, talán mindenütt önállóan. A székesfehérvári papság május 24-25-én megtartott tanácskozásán a püspöki szék betöltésénél a papságra szándékozott bízni a javaslást, amire részletes, szavazócédulás módszert is kidolgoztak. Ennek nyomtatott jegyzőkönyvét6 2 elküldve a többi egyházmegyének is. Jegyzőkönyvük mellett 58 Gyergyói kerület beadványa. Gyergyócsomafalva 1848. augusztus 1. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 1010/1848. 59 Kézdi-orbai kerület beadványa. Kanta 1848. augusztus 9. - GYFL Pl 389. d. 11. cs. 1010/1848. 60 Kedves István ideiglenes püspök-helyettes levele Horváth Mihály Vallás és Közoktatási miniszternek. Kolozsvár 1849. június 4. - GYFL Pl 393. d. 9. cs. 123/1849. 61 Az udvarhelyszéki esperesi kerület papság közgyűlésének jegyzőkönyve. Udvarhely 1849. június 11. - GYFL Pl 394. d. 11. cs. 633/1849. 62 Jegyzőkönyve a' székesfejérvári megyebeli papság 1848-ki május 25-én és 26-án tartatott tanácskozmányi ülésének. Lejegyezte Pados János.; Munkálata a' székesfejérvári megyebeli papság ál-
