Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Az „Ellenőr" - egy ellenzéki zsebkönyv születése
510 HERMANN RÓBERT hogy Beniczky lemondott a tanulmányáért járó honoráriumról, ugyanakkor a megjelenő munkából két példányt kért.2 3 Beniczky már az 1840-es évek elején felhívta magára a rendőri hatóságok figyelmét, s már 1842-ben azt jelentették róla, hogy testestül-lelkestül ellenzéki és a klérus ellensége. 1840-1845 között Zólyom megye másodalispánja volt, de anyagi problémái miatt kénytelen volt lemondani. 1846 nyarán együtt tartózkodott Kossuthtal Szliácsfürdőn, s a későbbiekben is leveleztek.24 A titkosrendőri jelentések összesítőiben rendszeresen találkozunk a nevével. A Radvánszky Antal zólyomi első alispánnál 1847. január 24-én tartott gyűlésen Beniczky élesen bírálta a konzervatív programot a konzervatívok pártalakítását (Konsolidirung der Konservativen) alkotmányellenesnek nyilvánította, s kifejtette, hogy azok célja a szabadság elnyomása.25 Amikor a megye június 8-i közgyűlésén kihirdették, hogy őfelsége 6500 forint segélypénzt adott az éhség enyhítésére, amiből a rendeknek 4000 forintot vissza kell fizetniük a kincstárnak, 2500 forintot pedig a hadipénztárnak, Beniczky megjegyezte, hogy a birtokosok 100.000 forintot adtak, a kormány csak 6500 forintot, amit a szolgabírók útján tudatni kellene az adózókkal.2 6 Az augusztus 3-i közgyűlésen Beniczky a Helytartótanács által az éhínség megelőzésére teendő intézkedésekről írott utasítás felolvasása után kijelentette, hogy Magyarországon soha nem fordult volna elő ilyen szükség, ha a kormány nem túl későn, s akkor tett volna intézkedéseket, amikor a szükség már a legmagasabb fokú. Nem elég papírra írogatni, mit akarunk tenni, anélkül, hogy valóban azt tennénk.27 Szintén Kossuth révén került be a kötetbe Kisfaludy Sándor két írása, „Az 1809. insurrectiót illető levelek" címmel.2 8 Kossuth még a Pesti Hirlap 1843. augusztus 3-i 270. számában írt egy cikket a Ludoviceum politechnikummá történő átalakításáról, s ebben, mintegy mellesleg, tett néhány gyengédtelen célzást az 1809. évi magyar nemes felkelés katonai teljesítményére, a győri „szégyennapra". A cikk e kitételeire Kisfaludy Sándor Kossuthhoz intézett nyílt levélben reagált. Kisfaludy 1809-ben a nádor segédtisztje volt, majd — több más vezérkari (táborkari) tiszttel együtt — megírta a nemesi felkelés történetét; munkáját azonban elsüllyesztették a levéltár mélyére. Kisfaludy nyílt levelét Kossuth megszerkesztette és észrevételekkel látta el, de a cenzúra nem engedte át. Erre Kossuth a Pesti Hirlap 1843. december 31-i számában a követke-23 Bajza - Kossuth, Pest, 1848. jan. 15. Közli Dezsényi Béla - Salacz Gábor: Két ismeretlen Bajza-levél Kossuth Lajoshoz. Irodalomtörténeti Közlemények, 58. (1954) 94-95. 24 Steier Lajos: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és tót mozgalomról. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Emlékiratok. Bp., 1924. 10-16. A 14. jz. hivatkozik Kossuth egy 1847. októberében Beniczkyhez intézett, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Beniczky-levéltárban található levelére. A levél ma a Beniczky-család levéltárában (MOL P 46.) sem a 17., az 1828-1852 közötti iratokat, sem a 19., a datálatlan iratokat tartalmazó csomóban nem található. 25 MOL A 105. Informations-Protokolle, 1847. No. 110. (Besztercebánya, 1847. jan. 29.) 26 MOL Informations-Protokolle, 1847. No. 399. (Besztercebánya, 1847. jún. 14.) 27 MOL Informations-Protokolle, 1847. No. 520. (Besztercebánya, 1847. aug. 4.) 28 A továbbiakra ld. Miskolczy Ambrus: Elmaradt nyílt vita az utolsó magyar nemesi felkelésről. Kossuth Lajos ismeretlen magánlevele Kisfaludy Sándor nyílt levelének ügyében. Hadtörténelmi Közlemények, 119. (2006) 1. szám. 109-119. V ö. még Csabai Tibor. Kossuth Lajos és az irodalom. Bp., 1961. 160-161.
