Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
1030 SZABÓ ANDRÁS PÉTER tos problémát kutatásunk végére érve sem tudtunk kielégítően megoldani: tanulmányunkban ezeket a bizonytalanságokat mindig jelezzük majd. Mivel vizsgálódásunk elsődleges alapját a besztercei meghívók képezik, ezért fő kérdésünk — a házasságkötés rendje — mellett érintünk majd minden olyan a menyegzőkkel kapcsolatos témát, amelyben ezek a levelek eligazíthatnak. A lakodalmaknak a néprajzi és történeti szakirodalmat domináló külsőségeire azonban ebben a tanulmányban csak annyi figyelmet fordítunk, amennyit a levelek szövege indokol. II. A besztercei forrásanyag Régóta ismert, hogy az erdélyi nemesség tagjai, illetve maguk a fejedelmek is, a fontosabb családi és egyben társasági eseményekre levélben meghívták a szász városok képviselőit. Ugyanígy történt ez a Magyar Királyságban is, például Felső-Magyarországon, ahol a Kassa vezette városszövetség tagjai rendszeresen részt vettek a nemesi lakodalmakon, és az általános szokást követve hívta meg a költő Balassi Bálint is 1582-ben az alsó-magyarországi bányavárost, Besztercebányát húgai menyegzőjére.9 A városok pedig — néhány főúri családhoz hasonlóan1 0 — szinte minden hozzájuk érkezett levelet sokáig gondosan megőriztek, így archívumaik a családtörténet pótolhatatlan kincsestárai. Az erdélyi Beszterce (németül Bistritz/Nösen, ma Bistri^a Romániában) levéltára még a többi erdélyi szász város anyagához képest is különösen gazdag a családi eseményekre szóló 16-17. századi meghívókban.1 1 A jelenség hátterében 9 H. Németh István-. Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) 1-2. köt. (Doktori mestermunkák) Bp. 2004. 1. köt. 204-205. Egy Lőcse városának küldött kiadatlan meghívó (egyben a latin nyelvű meghívószövegek példájaként): 1553. szept. 28, Krasznahorka. Pelsőci Bebek György meghívja a lőcsei tanácsot Kun Gothárd leányának, Ánnának a menyegzőjére. „Prudentes ac circumspecti domini et amici nobis honorandi, post salutem et nostram commendationem voluimus autem nos hic ea vestris dominationibus notum facere, ut generosam ac magnificam dominam Annám, filiam condam magnifici domini Kwn Gotharth, sororem nostram ritu et consuetudine sacrae matris ecclesiae in coniugium matrimoniale desponsavimus, cuius nuptiae celebrabuntur dominico die proximo post Lucae evangelistae videlicet 22. die mensis octobris hic in domo nostra Kraznahorka. Rogamus itaque dominationes vestras tanquam dominos et amicos nobis honorandos, ut praescripto ipso die, videlicet nuptiarum celebrationis, digneantur [!] interesse, ut inter ceteros aliosque dominos fratresque et amicos simus cum dominationibus vestris honesti. In reliquum est, ut dominationes vestrae felicissime valere optamus. Ex arce nostra Kraznahorka, feria quinta ante festum Michaelis 1553. Georgius Bebek de Pelsevcz [Címzés:] Prudentibus ac circumspectis dominis, judici, juratisque civibus civitatis Leöchewiensis etc. nobis amicis tanquam honorandis. Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL); R 314, 1526 utáni gyűjtemény, Városi iratok 12. d. 4. t. (Lőcse) fol. 18. - 1582. márc. 26, Liptóújvár. Balassi Bálint latin nyelvű meghívója a besztercebányai tanácshoz két húga, Mária és Anna Vágbesztercén tartandó menyegzőjére. Balassi Bálint összes művei. 1. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp. 1951. 327-328. 10 Vö. a Pálffyak említett példáján: Federmayer, F.: Svadobné a úmrtné oznámenia i. m.; vagy a Csákyak kapcsán: MOL P 72, Családi levéltárak, Csáky család levéltára, Kassai levéltár Fasc. 526. Nr. passim. Igen sok meghívó maradt fenn a Batthyány és a Zichy család levelezésgyűjteményében is: MOL P 1314, Családi levéltárak, A herceg Batthyány család levéltára, Missiles és MOL P 707, Zichy család levéltára, Fasc. 81. NB. Missiles, passim. 11 Nem véletlen, hogy az Erdélyi magyar szótörténeti tár vonatkozó címszavai is jelentősen támaszkodnak a besztercei meghívókra. A szótár számos olyan levélből közöl idézeteket, amely forráskiadványunkban utóbb teljes szöveggel megjelent: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I-XII. Szerk. Szabó T. Attila - Kósa Ferenc. Bukarest-Bp.-Kolozsvár 1975-2005. (a továbbiakban: EMSzT) „házastárs"
