Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Merényi-Metzger Gábor: Az „aradi vértanúk" keresztelési anyakönyvi bejegyzései
AZ „ARADI VÉRTANÚK" KERESZTELÉSI ANYAKÖNYVI BEJEGYZÉSEI 101 az édesapja, Johann von Auffenberg a es. kir. hadsereg csehországi fedeztető és pótlovazási osztályának a főhadnagya, az édesanyja pedig Theresia von Link volt. (Ld. 1. sz. dok.) Dessewffy Arisztid vezérőrnagy a legfrissebb hadtörténeti szakirodalom szerint az Abaúj vármegyei Csákányban, vagy másképpen Osvacsákányban (jelenleg a szlovákiai Cakanovce), 1802. július 2-án, cserneki és tarkeői Dessewffy Gáspár földbirtokos és felsőkubinyi Kubinyi Júlia fiaként látta meg a napvilágot és evangélikus vallású volt.4 A csákányi evangélikus templom bejáratában található vörös márvány emléktáblán pedig az olvasható, hogy „Itt keresztelték 1802. évi július hó 10-én Csákány szülöttjét, Dessewffy Arisztid 1848/49-iki hős tábornokot ",5 Ennek azonban ellentmond a Kassai Állami Levéltárban (Státny Archív v Kosiciach) található eredeti ránki (ma a szlovákiai Rankovce) — ide tartozott leányegyházként Csákány — anyakönyvi bejegyzés, mely szerint Dessewffy István Miksa Arisztidet 1802. július 16-án - az azóta már átépített csákányi evangélikus templomban - keresztelték meg. (Ld. 2. sz. dok.) Véleményem szerint — mellyel a kassai levéltár munkatársai is egyetértenek — a fent említett dokumentumban a dátum mindenképpen elírás lehet. Ezen megállapításomat arra a tényre alapozom, mely szerint az anyakönyvben az l-es sokkal halványabban van írva, mint a 6-os. Továbbá arra, hogy az anyakönyvben a bejegyzések mindenhol növekvő sorrendben követik egymást. Ez alól kivételt csupán Dessewffy és az őt követő személy, Galdon András keresztelési dátuma képez. Az előttük lévő dátum egyébként július 4-e, az utánuk következő pedig július 8-a. Dessewffy Arisztid tábornok helyes keresztelés dátuma tehát feltehetően 1802. július 6-a volt. Lázár Vilmos ezredes a legfrissebb hadtörténeti szakirodalom szerint a Torontál vármegyei Nagybecskereken (jelenleg a szerbiai Zrenjanin), 1817. október 24-én, szkárosi Lázár Pál cs. kir. huszártiszt fiaként látta meg a napvilágot és római katolikus vallású volt.6 A Nagybecskereki Történelmi Levéltárban (Istorijski Arhiv Zrenjanin) található eredeti anyakönyvi bejegyzés szerint Lázár Vilmos Ede Keresztelő János Rafaelt ugyancsak ezen a napon - az azóta már lebontott nagybecskereki Szent János plébániatemplomban, melynek helyén ma a római katolikus püspöki székesegyház áll - keresztelték meg. (Ld. 3/a. sz. dok.) Sajnálatos módon az anyakönyvben nem szerepel az édesanya vezetékneve. Egyetlen irodalmi feldolgozás említi csupán meg, hogy Legbenforg Annának hívták.7 Ez az adat azonban egy félrefordítás eredménye. A ke-4 Bona: i. m. 153.; Katona: i. m. 33.; Vértanúk könyve: i. m. 21. 5 Hol sírjaink domborulnak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén. Szerk.: Görfól Jenő és Kovács László. Dunaszerdahely, 2003. 84. 6 Bona: i. m. 476.; Katona: i. m. 35.; Vértanúk könyve: i. m. 27. 7 Kalapis Zoltán: „Negyvennyolcnak nagy idejében". Bácskaiak és bánátiak a szabadságharcban. Újvidék-Szeged, 1998. 120.
