Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
védés onnan származik, hogy Barcsay Borbála szülei Barcsay Boldizsár és Gyulay Anna voltak, ám az apa halála után az anya újból férjhez ment, mégpedig Drakulya Lászlóhoz.1 9 Kornis Mihály második felesége valójában az eddig teljesen ismeretlen Recsenyédi Borbála volt, akinek létezéséről és házasságáról egyetlen forrás, a férje javára készített végrendelete tanúskodik.2 0 A harmadik feleség somkeréki Erdélyi Sára volt, aki azután túlélte férjét.2 1 Kornis Mihálynak még az apja akaratából kötött első házassága jelentős marosszéki birtokokkal gyarapította vagyonát. Felesége révén szerzett jószágairól Barcsay Borbála végrendeletéből nyerhetünk képet, amelynek értelmében az asszony az Erdőszentgyörgyön, Fületelkén és Egrestőn lévő házait (ingóságaikkal együtt), valamint Bándon egy nemesi udvarházat hagyott Mihályra, illetve annak halála esetén apósára, Kornis Miklósra.2 2 Kornis Mihály és Barcsay Borbála házassága azonban valószínűleg nem lehetett túl harmonikus, legalábbis erre enged következtetni két irat: 1553. május 18-án Borbála asszony úgy rendelkezett, hogy marosszéki birtokait, Bándot, Bözödöt, Csávást és a Bándi-tó felét az ott lévő malomhellyel együtt életük végéig anyjának és mostohaapjának engedi át. De még ugyanaznap visszavonta bevallását, arra hivatkozva, hogy azt nem a saját szabad akaratából, hanem apósa és férje kényszerítéséből tette.2 3 Ennyi idő távlatából már nem világos, hogy ehhez a megoldáshoz a Kornisoknak milyen érdeke fűződött volna, de egy évvel későbbi végrendeletében Barcsay Borbála birtokait végül részben férjére, részben pedig édesanyjára hagyta. Az utóbbi birtokok viszont később nem Kornis, hanem Szigethy Pál deák tulajdonába kerültek. Az eredetileg közrendű származású Szigethy, aki ekkor a fejedelemség kisebb kancelláriáján jegyzőként dolgozott, egész biztosan nem állt rokonságban Barcsay Borbála anyjával sem. Az asszony talán Szigethy jogi segítségét jutalmazta ily módon. A később az ítélőmesterségig jutó hivatalnoknak éppen erre az időszakra tehető gyors vagyonosodása: az 1550-es évek elejétől egy bő évtized alatt Marosszéken, illetve Küküllő vármegyében Egrestőn, Fületelkén, Szénaverősön, Balástelkén, Kolozs vármegyében Várcán, Incselen és a bihari Remetén szerzett magának jószágokat, valamint szüleitől rámaradt a máramarosszigeti kúria is.2 4 Küküllői és marosszéki terjeszkedése azonban Kornis Mihály 19 Jakó Zs: A kolozsmonostori konvent i. m. II. Nr 4452., 5203. 20 Kornis Mihályné Recsenyédi Borbála végrendelete. Év nélkül, Húsvét előtt első szombaton. MOL P 1870 1. cs. 5. t. fol. 87. Mivel a testamentum nem tartalmaz pontos dátumot, felmerült a kérdés, hogy Kornis Mihály Barcsay vagy Recsenyédi Borbálát vette el először feleségül. Végül a fenti sorrendet állapítottuk meg, a következő érvek alapján. 1. Barcsay Borbála 1554-ben végrendelkezett, mint Kornis felesége. 2. A recsenyédi jószágok az 1560-as években tűnnek fel Kornis Mihály birtokai között. 3. Kornis Mihály és Recsenyédi Borbála házasságából több gyermek is született, tehát túl hosszú volt ahhoz, hogy az 1554 előtti időszakba beférjen. 21 Kornis Farkas és Erdélyi Sára osztozása. Erdőszentgyörgy, 1582. április 3. Székely oklevelek i. m. 263-265. 22 Kornis Mihályné Barcsay Borbála testamentuma. Erdőszentgyörgy, 1554. szeptember 21. Székely oklevelek i. m. 123-124. 1554. november 12-én már elhunytként szerepelt. Uo. 125. 23 Barcsay Borbála bevallásai, 1553. május 18. Jakó Zs: A kolozsmonostori konvent i. m. II. Nr 5203-5204. 24 Petrichevich-Horváth Emil: A Petrichevich-család történetének regesztái. Pécs 1942. Nr 243., 255., 260., 266. és Jakó Zs: A kolozsmonostori konvent i. m. II. Nr 5233., 5440.; Szigethy Pál
