Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
körüli esetleges gyanúsítások és a szabályellenességek lehetőségének megelőzése érdekében a kiállításra kerülő igazolványok alapját képező iratoknak és okmányoknak átvizsgálása után megerősítő záradékkal lássa el. Ezzel a Hadilevéltár nem jogot nyert a kritikára, hanem parancsot kapott az igazolványok szövegét képező adatok igaz voltának megállapítására. Tekintettel arra, hogy a Székely Hadosztály Egyesület által újból felülvizsgálást nyert régi igazolványok szövege változott, mert az új szöveg szó szerint a következő: „a Székely Hadosztály harcaiban tevőlegesen, élete kockáztatásával részt vett", a m. kir. hadilevéltárra az a kötelezettség hárult, hogy a fent idézett szöveg szerinti ténykedést, a becsatolt iratok és okmányokból meg kell állapítania, avagy ennek az ellenkezője esetén, a megerősítő záradékot meg kell tagadnia. A levéltár hosszas éveken át gyűjtött tapasztalatai alapján a fenti szöveg levéltári kutatást is igényel. Azaz tudni kell a harc /csata, ütközet stb./ pontos helyét és idejét, hogy azt ellenőrizhesse. Tudni kell azt is, hogy a szóbanforgó személy milyen alakulat melyik részénél vett a harcban részt, tehát nem elegendő általában a „Székely Hadosztály" megjelölése, de okvetlenül szükséges az ezred-zászlóalj, tüzérségnél az üteg, gyalogságnál és lovasságnál a század, sőt szakasz, műszaki alakulatnál az alosztály megnevezése is; végül okvetlenül szükséges, hogy a szóbanforgó személy milyen rendfokozatban és milyen beosztási minőségben vett részt a harcban. /: Pl. rajparancsnok tizedes, hadnagy szakaszparancsnok, hírszerző rajparancsnok, egyéves önkéntes, telefonista altiszt, vonathoz beosztott altiszt, lövegirányzó tizedes, futóárok készítő, részleg parancsnok, szakaszvezető stb., stb./ Ezek az adatok általában hiányzanak a becsatolt okmányokban. Hiányosságok tapasztalhatók a parancsnoki véleményekben, sőt a bajtársi nyilatkozatokban is. A parancsnoki vélemény a fentebb említett adatokat okvetlenül említse fel, mert a Levéltár máskülönben nem képes ellenőrizni az adatok helyes voltát. A bajtársi nyilatkozatoknál elengedhetetlenül szükséges a nyilatkozóról megbízható igazolás /: pl. zsidóról két zsidó bajtárs igazol: / és a harc pontos helye és ideje, az igazolandó bajtárs szolgálati beosztása és rangja, stb. stb., de az ő sajátmaguk rangja és beosztása is, továbbá, hogy az igazolók bebizonyították-e, hogy ők azokfban] a harcokban résztvettek. Ezek általában vagy mellőzve vannak, vagy oly felületesen vannak érintve, hogy azok elégtelenek levéltári szempontból /: a hosszú gyakorlat után leszűrt tapasztalatok szerint. A m. kir. hadilevéltárnak azért kell ily szigorú álláspontra helyezkednie, mert: Az alapos átvizsgálás után, mint vörös fonal azonnal szembe ötlik, hogy általában a kérvényezők célja a zsidó törvény alóli mentesítés, más szóval a kivételezettség elérése. Ez pedig tudvalevőleg igen súlyos feltételekhez van kötve /: két nagy ezüst vitézségi érem, vagy vaskorona rend, sebesülés:/. Még a Károly-csapatkereszthez is az A-41. Szolg. Könyv szerint az a feltétel: „Valamely harcra kirendelt csapat tagja volt legalább 12 hétig / 84 napig/ és ez idő alatt harcokban is részt vett." Ezekhez képest a legkönnyebbnek látszott a Székely Hadosztálytól igazolványt elnyerni. Azonban a fent idézett rendelet súlyosan megszigorította a szövegét, amidőn az ma így hangzik: „A Székely Hadosztály harcaiban élete
