Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
cikk nem vonatkozott.58 A Bethlen György által vezetett bizottság azonban csupán rövid ideig működött, Teleki halála után munkáját abba is hagyta.5 9 A dél-erdélyi, Romániában maradt magyarok politikai vezetője, Gyárfás Elemér is közbenjárt 1941-ben olyan zsidók érdekében, „akik a román impérium alatt magyarságuk mellett kétségtelen tanúbizonyságott szolgáltattak."6 0 A Székely Hadosztály tevékenységének ellenforradalmiként való elismerése pedig azért volt az észak-erdélyi zsidók számára létfontosságú, mert az 1939. évi törvény a „zsidók gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló kitételének magyarázatában mentesítette e törvény hatálya alól azokat, akik „az 1918. és 1919. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban" részt vettek.6 1 Ez vezetett tehát oda, hogy Kratochvill 1943-ban az Egyesület nevében a Honvédelmi Minisztériumhoz (100/1943 iktatószám alatt) kérést terjesztett fel azon zsidóknak a zsidótörvények hatálya alól való kivételezése érdekében, akik 1918-1919-ben a Székely Hadosztályban érdemeket szereztek. Kérelméről Csatay Lajos honvédelmi miniszter válaszából szerezhetünk tudomást. Csatay azzal a feltétellel fogadta el a kérelmet, hogy a kiállítandó igazolvány úgy nézzen ki, mint az általa csatolt minta.6 2 Ugyanakkor óvatosságra intette Kratochvillt, nehogy arra nem érdemes zsidók is az igazolvány birtokába juthassanak. Csatay még aznap az Országos Vitézi Székkel is közölte döntését, konkretizálva, hogy azon zsidók tevékenysége minősül ellenforradalminak, akik a Székely Hadosztály harcaiban „tevőlegesen, életüket kockáztatva" vettek részt (1. 1. dokumentum). Ezek szerint a zsidók esetében ellenforradalmi tevékenységük bizonyítására nem volt elegendő, ha a Hadosztály működését a háttérben segítették, nekik életük veszélyeztetését kellett bizonyítaniuk. A Vitézi Szék illetékességére az ügyben Kratochvill 1943. december 21-i körlevele vet fényt. Ebből többek között az is kiderül, hogy a Vitézi Szék állítja majd ki a kivételezettségi bizonyítványt (1. 2. dokumentum).6 3 A körlevélből kivehető, hogy akik már az igazolvány birtokában vannak, azoknak is újból folyamodniuk kell a kivételezettségért az összes szükséges irat benyújtásával. Folyamodványukhoz viszont ne csak a levéltárilag már záradékolt igazolványt csatolják, hanem egy új „erkölcsi bizonyítványt" is. Kratochvill hagyatékában csupán Kolozsvárról és Nagyváradról több mint hatvan személy okmányai maradtak fenn, akik kérelmüket valószínűleg 1944 tavaszán küldték az SzHE irodájába (a határidő, amint az az 1. és 2. forrásból kiderül, 1944. március 31. volt). Az iratcsomók tartalmazzák a kivételezettségi kérel-58 A 2.200. számú miniszterelnökségi rendeletet ismerteti Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1938-1945. Szerk. Vértes Róbert. Budapest, Polgár, 1997. 310. 59 György Béla szíves közlése, akinek készülő tanulmánya és forrásközlése (Befogadók Erdélyben) a bizottság munkáját és Bethlen György szerepét elemzi. 60 Gyárfás beadványa Szemere Miklós Bihar megyei bankigazgató érdekében (1941. április 25.). HL, Gyárfás Elemér feljegyzései, levelezése (VII. 125.), 40-42. f.; Gyárfás levele Cziffra Kálmán főispánhoz, Thuiy Kálmán ítélőtáblai elnökhöz és Markovits Manó politikushoz (1941. április 25.). Uo. 115. f. 61 Magyarországi zsidótörvények és rendeletek... I. m. 89. 62 HL, VI. 27, 745. f. 63 Az Országos Vitézi Szék öttagú bizottsága legkésőbb 1942. november 29. óta foglalkozott hasonló igazolások kiállításával. Kállay Miklós miniszterelnök 7.020. számú rendelete alapján ugyanis e dátum után a zsidóknak a mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942:XV tc-kel kapcsolatos mentesítése is a Szék hatáskörébe tartozott. L. Magyarországi zsidótörvények és rendeletek... I. m. 318.
