Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
visszatérnek ugyanis az Értesítő ben és másutt is az olyan világnézeti és identitáserősítő kijelentések és tételek, amelyek az SzHE-t a fent említett regionális érdekhálózat aktív részeként mutatják. E regionális öntudat erősítéseként értékelendő például Kratochvill nyilatkozata a Hargitaváralja c., Szegeden megjelenő s főleg székelyek által olvasott lapnak: „Jólesik az a tudat, hogy a székelyek és erdélyiek Magyarországon nemcsak tűrt rokon. Jussuk van ahhoz, hogy itt legyenek, hiszen annak idején a Székely Hadosztály volt az egyedüli fegyelmezett hadsereg, mely harcolt Magyarország integritásáért és a Magyar Alföldért is. Mérhetetlen kár keletkezett volna a jövőre nézve abból, ha az akkori zűrzavaros helyzetben [...] a Székely Hadosztály a románokkal együtt fordult volna a bolsevizmus letörésére. Tűrnék akkor ma az Erdélyieket Magyarországon?"4 3 Kratochvill tehát a Székely Hadosztály múltbeli cselekedeteiből vezetett le jogokat, rájuk alapozott érvelésrendszert és ilymódon állította be a Hadosztályt (s azzal magát az Egyesületet is!) a fennálló rendszer pilléreként. Az sem mellékes itt, hogy a Hargitaváralja Magyarországon a székely identitás par excellence megjelenítőjeként lépett fel, Kratochvill tehát (illetőleg személyén keresztül az SzHE) ehhez járult hozzá. Nem meglepő e keretben természetesen a revizionista kiállás, de az már érdekes adalék, hogy azt a vezetőség Erdélyre vonatkozóan csakis integrális határmódosításként (jobban mondva: a határ visszaállításaként) képzelte el.44 Jellemző az is, ahogyan Kratochvill egyik 1942-es levelében Egyesülete addigi tevékenységét értékelte: „bel- és külföldön Rothemere [sic!] lordnál és másoknál a székelyek érdekében és Erdélyért propagandát fejtettünk ki. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy nem kis mértékben járultunk hozzá a bécsi döntéshez, ahhoz, hogy a székelyföld [sic!] visszajöjjön".4 5 Habár ez természetesen jókora túlzás volt, mindmáig feldolgozatlan levelezése tanúsítja magyar politikusokhoz (Bethlen István, Teleki Pál), magasrangú olasz és osztrák személyiségekhez (egészen a legitimista körökig, sőt a Habsburg-házig) fűződő széles kapcsolatrendszerét. Ugyanakkor sokat elárul szellemi koordinátáiról egyik 1938. évi, részben a korabeli szélsőjobboldal ellen irányuló beszédrészlete: „Nekünk nem kellenek idegenektől sugallmazott [sic!] vagy javasolt eszmék, amelyek gyakorlása kivetkőztetné a magyart ezeréves múltjából. Nekünk nem kellenek különféle vezérek, mert nekünk van Vezérünk - s ez a Kormányzónk."4 6 Ezt a beszédet 1938. május 8-án mondta Kratochvill, amikor az első zsidótörvény előkészítését tárgyalta a felizgatott közvélemény Ebben az atmoszférában tehát az SzHE VIII. közgyűlésén a német befolyás és a magyar jobboldal antiszemita mozgolódása ellen foglalt állást. Ez a bátorság határozza majd meg 1943-44-es fellépését is. 43 20. számú Egyesületi Értesítő, Budapest, 1935. november 16-án. VeML, XIV 10, 2. dob, 2. egys, 90. t. (E példány hinyzik az OSzK gyűjteményéből) 44 „»Nem, nem, soha« nem felejtünk, nem nyugszunk meg addig, míg békés és boldog nem lesz vértanú testvéreink álma, míg a miénk nem lesz újra az ígéret földje: Erdély!" - írta Kratochvill az 1933. szeptemberi, 14. számú Egyesületi Értesítés lapjain. VeML, }QV 10, 2. dob, 2. egys, 90. t. L. még a SzHE vezetőségének nyilatkozatát az egész Erdély visszatérésének szükségességéről. Közli: Hargitaváralja, 1939. május 1. (9. sz.) 294. 45 L. 34. jegyz. 46 25. számú Egyesületi Értesítő. Budapest, 1938. június 4-én, 2.
