Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
hozzá koruk revizionista közhangulatához.25 így a 4. honvéd gyalogezred „bajtársi szövetségének" egyik 1933. évi ülésén, mint a volt ezred parancsnoka, arról értekezett hosszadalmasan, „hogyan kényszerítették ellenségeink a Monarchiát háborúba".2 6 A két fő ellenség (s egyszersmind a háború kirobbantói) számára Szerbia és Oroszország volt: az előbbi a Monarchián belüli délszláv területeket akarta már „hosszú évek" óta bekebelezni, s e törekvésében az utóbbi nyújtott neki segédkezet. A korabeli katonai irodalom visszatérő refrénje volt a magyar honvédek hősies viselkedése: ők minden harcban megállták helyüket, s az 1916-os erdélyi román betörést is jóformán egyedül verték vissza.2 7 A Monarchia katonáinak hősi harci viselkedéséről szóló diskurzusok természetesen ellentmondottak a háborús vereség tényének, s nem magyarázták meg, hogy az végül is mire vezethető vissza. Kratochvill erre kétfajta választ adott: egyrészt a német Dolchstoß-legenda magyar változatát, vagyis hogy nem a katonaság szenvedett vereséget, hanem azt hátbatámadta a forradalmi-kommunista hangulatú hátország, másrészt az ellenséges propagandát tette meg felelősnek, ami által viszont az ellenfél nem-katonai, nem-férfias, tehát alantas módon kerekedett felül.28 így a katonák, s főleg a magyar katonák, olvashatjuk ki a sorok közül, sem erkölcsileg, sem harcászatilag nem felelősek a Monarchia felbomlásáért, hisz más a bűnbak. Ennek az érvelésrendszernek természetesen (a katonai becsület sértetlenségének hangoztatásával) a magyar nemzeti öntudat helyreállításához is hozzá kellett járulnia, ez ugyanis Trianon óta sok magyar (katona) szemében részben csorbát szenvedett. Véleményünk szerint ez az aspektus lényeges összetevője a korabeli katonai szellemiségnek, legalábbis Kratochvill esetében, hiszen már e^yik első debreceni tiszti parancsában felcsendül: „Keserű érzés az — BAJTÁRSAIM — látni egy testületet, mely a legutóbbi háború alatt is diadalt-diadalra halmozott, idegen földön vezette győzelmes rohamra vitéz hadseregünk, ismertté s rettegetté téve a magyar nevet: most egységében megbomlasztva — a kényszer folytán — külön egységekre hullva elhelyezkedni kényszerül másutt a közélet terén..."2 9 E széthullás megakadályozására, a Székely Hadosztály emlékének ápolására és történetének a megírására, valamint a közös érdekek képviseletére alakult 1928 elején a Székely Hadosztály Egyesület (SzHE).3 0 Kezdeményei már 1924. december 20-ra visszavezethetők, amikor egy fennmaradt jegyzőkönyv szerint a Hadosztály 58 tisztje gyűlt össze (tíz kimentette magát), hogy meghallgassa Kratochvill egy előadását a Hadosztályról, s ekkor határozták el, 26 A volt m. kir. nagyváradi 4. honvéd gyalogezred és népfelkelő alakulatai bajtársi szövetségének értesítője. 1933. évi november hó. HL, VI. 27. 27 Julier Ferenc (1878-1944), a Székely Hadosztály egyik volt tagjának és ismert katonai szakírónak írásait - „A románok kiverése Erdélyből 1916. őszén", illetve „Erdély védelmezése az oláh betörés ellen" - közli: A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. Szerk. Doromby József, Reé László. Budapest, Reé László [1941], 259-269, 390-397. 28 Szent Kereszthegyi Kratochvill Károly: Az utolsó harcok az olasz hadszíntéren. In: Uo. 413-422.; Uő: A székelyt a forradalom se győzte le. In: A magyar katona. Századunk legszebb magyar csatái. Szerk. Ajtay Endre. 3. kiad. Budapest, k. n, 1944. 397-416. 29 M. kir. debreczeni katonai körletparancsnokság. Tiszti parancs. Debreczen, 1921. évi szept. hó 29. VeML, XIV 10, 1. dob, 3. egys, 59. t. 30 Némely, főleg későbbi feljegyzés a Székely Hadosztály Bajtársi Egyesület elnevezést használja. Az egyesület korabeli irataiban azonban nem szerepel a „Bajtársi" szó.
