Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
got a „magyar elem" központjaiban, Aradon és Debrecenben (Eperjesen viszont nem), s új rendőrbiztosságok szervezését javasolta Besztercebányán (szlovák agitáció), Újvidéken (szerb mozgalmak, Szerbia közelsége) és Nagykanizsán (vasúti csomópont). Hangsúlyozta továbbá, hogy a rendőri szervek illetékességi köre továbbra is ne csak a székvárosukra terjedjen ki, hanem annak környékére is. Hatáskörükben nem tervezett változást, fenntartotta volna a fennálló állapotokat: idegenek megfigyelése, egyesületi ügyek, sajtóügyek, színházi darabok, koncertek szövegeinek cenzúrája, a színházi előadások felügyelete az 1863. március 23-i rendeletnek megfelelően. Egyedül a Rendőri Híradó szerkesztését engedte volna ki a pest-budai rendőrigazgatóság kezéből. Ezenkívül hangsúlyozta, hogy mivel egyúttal feloszlatásra kerülnek a rendőri saját rendfenntartó alakulatok, fel kell szólítani a katonai és a civil közigazgatási hatóságokat a rendőri szerveknek nyújtandó asszisztenciára. Worafka javaslatait Sennyey is támogatta, két szempontot azonban hozzátett Worafka javaslataihoz: egyrészt hangsúlyozta, hogy a tisztviselők kiválasztásában „lehetőleg országbeli származásúakra kiváló figyelem fordíttassék", hogy a „tájbeli nyelveket" jól ismerjék; másrészt pedig kikötötte, hogy az átszervezést nem kell „közhírré tenni", mivel „...egyrészről ezen szervezés tisztán belkérdésként kezelendő, másrészről pedig ezen rendőrhatóságok felállításának közhírré tétele a jelen viszonyok közt az országban kedvezőtlen hangulatot volna képes előidézni".33 Belcredi azonban nem értett mindenben egyet a javaslattal. Egyrészt kifejtette, „talán" még tovább lehetne csökkenteni a rendőrbiztosságok számát, de ehhez nem feltétlenül ragaszkodott. A személyi állománnyal kapcsolatban pedig egy ellenvetést tett: Worafka hangsúlyozta, hogy a rendőri hivatalnokokat szolgálati lakással kell ellátni, míg ezt Bécsben csak a kirendeltséget vezető biztos és a hivatali szolga esetében látták indokoltnak. A hatáskört illetően is tett Belcredi néhány megjegyzést: az egyesületekről még folyamatban vannak a tárgyalások, a színházi előadások rutin ellenőrzése inkább a városi hatóságokhoz kerüljön, a rendőri hatóságok csak rendbontás esetén legyenek illetékesek. Nem tartotta célszerűnek a Rendőri Híradó átadását a városi hatóságoknak, az volt a véleménye, akkor inkább szűnjön meg. Viszont jelezte, a fegyverviselési engedélyek kérdésében kívánatos lenne a rendőri szerveknek újra befolyást biztosítani valamilyen formában. Respektálta ugyanakkor Sennyey azon óhaját, hogy az új szabályozást ne hozzák nyilvánosságra. Károlyi László a kancellária részéről március 26-án a rendőrbiztosságok számát illetően lezártnak minősítette a kérdést Worafka eredeti javaslatát indokoltnak tartva. A többi vitatott kérdésről Sennyeytől állásfoglalást kér, egyúttal utasította Sennyeyt, biztosítsa, hogy Kassán, Debrecenben, Aradon és Temesvárott folyamatos legyen a működés.3 4 A döntés tehát az újjászervezés elveiről késett, ezért Sennyey március 26-án táviratilag értesítette valamennyi rendőrigazgatót, hogy ideiglenesen függesszék 33 Worafka előterjesztése Sennnyey Pálhoz, Pest, 1866. febr. 18. (német nyelvű) és Sennyey Pál jelentése Majláth Györgyhöz, Buda, 1866. február MOL D 191 786.IV1866. 34 Belcredi átirata a magyar kancelláriához, Bécs, 1866. márc. 9. (német nyelvű) és Károlyi László leirata Sennyeyhez, Bécs, 1866. márc. 26. MOL D 191 786.IV1866.
