Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Option Europa. Deutsche, Polnische und Ungarische Europapläne des 19. und 20. Jahrhunderts Der Europa-Gedanke in Ungarn und Deutschland in der zwischenkriegszeit (Ism.: Nils Müller) I/228

ugyanis nem a problémahagyományok érdekelték, hanem a problémák. Mindenekelőtt kora politikájához, annak veszélyeihez akart hozzászólni. Használni kívánt, s nem Comte vagy Hegel filozófiájával versenyezni. Éppen ezért végiggondolatlannak, sommásnak tartom Gángónak azt az ítéletét, hogy az Uralkodó eszméknek nincs egységes intellektuális kontextusa. A címben szereplő ideák fogalmi körüljárása, a mérték szempontja, az állam korlátozása, a politikai participáció, a hatalom megfékezésének szükségessége, a kommunizmus és a fasizmus történelmi veszélyének zseniális felvillantása nem ad egységes intellektuális kontextust? Gángó Gábor azt az érdemet is megvonja Eötvöstől, hogy a szabadságot védelmezte. Úgy véli, hogy más az, ha valaki a politikai szabadság alapjának tartja a községet, és más, ha a szabadság helyett ajánlja, mint Eötvös. Ez szűkkeblű megállapítás. Eötvös a maradék szabadság fő érvényesítési közegéül ajánlja a községet. De hát más lehetőséget kínált a jacksoni Amerika, s mást III. Napóleon, Kempen báró hazai zsandárregimentjeiről nem is szólva. Abban Gángónak igaza van, hogy Eötvös letűnt stíluseszményt követ. Ez a velejárója annak, hogy alkotását nem a posztmodern korban, hanem százötven évvel korábban írta. S az is igaz, hogy műveleti nyelve nem a mai gondolkodásnak felel meg. Tartok azonban attól, hogy a miénk sem fog megfelelni a 2200. év táján keletkező művekének. Kétségtelen: Eötvös egész szellemi habitusa 1848 után változott: konzervatívabb lett. Erre vall az is, hogy bevezeti, pontosabban visszahozza a történeti jog fogalmát. Érdekes és jellegzetes ez a változás, mert a reformkorban épp a centralisták voltak a történeti jog legnagyobb ellenfelei (vö. Szalay László Codificatio című tanulmányát). Most azonban e fogalomra szükség van: mind a Bach-rendszer, mind a nemzetiségi törekvések ellenében. A történeti jog fogalma fegyver volt az új abszolutizmussal szemben. Igazán értékes Az Uralkodó eszmék a kritika kontextusában című fejezet. Kitűnik belőle, hogy Eötvös életműve hányszor lett a mindenkori belpolitika áldozata. Kár, hogy a hetvenes években megjelent Eötvös-összkiadás, így Bényei Miklós, Oltványi Ambrus munkái, s e kiadáson kívül Galántai József, Schlett István monográfiái kimaradtak az összegzésből. Fenyő István OPTION EUROPA. DEUTSCHE, POLNISCHE UND UNGARISCHE EUROPAPLÄNE DES 19. UND 20. JAHRHUNDERTS Hrsg. von Wlodzimierz Borodziej, Heinz Duchhardt, Malgorzata Morawiec, Ignác Romsics. Bd. 1-3. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2005. 228, 556, 323 o. EURÓPA MINT VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG. NÉMET, LENGYEL ÉS MAGYAR EURÓPA-TERVEK A 19. ÉS 20. SZÁZADBAN DER EUROPA-GEDANKE IN UNGARN UND DEUTSCHLAND IN DER ZWISCHENKRIEGSZEIT Hrsg. von Heinz Duchhardt, István Németh (Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz, Abteilung für Universalgeschichte, Beiheft 66.) Mainz, Philipp von Zabern, 2005. X, 172 o. AZ EURÓPA-GONDOLAT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON ÉS NÉMETORSZÁGBAN „Európa" a német nyelvű történettudományt művelők kedvelt témája lett. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azon új kiadványok száma, amelyek már címükben is említik kontinensünket. Mindeközben a kutatás fókuszába a puszta politikatörténet helyett a társadalom- és kultúrtörténeti kérdésfeltevések léptek. Előtérbe kerültek a nem állami, a civil társadalomból érkező szereplők széles tömegei. Az eszmetörténeti Európa-kutatás ez által már nem csupán az Európai Unió keletkezésének szervezeti előtörténetére összpontosít, hanem megvan az a szabadsága, hogy egész társadalmak „európaiságát" és az Európával kapcsolatos elképzelések sokszínűségét is vizs-