Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
Végül megemlítendő, hogy a regionális célok érdekében kifejtett nyomásgyakorlás mellett az SzHE mint bajtársi egyesület a volt katonák sorsával is foglalkozott. így már a 6. számú Értesítő ben közli pl. Kratochvill az olvasókkal, hogy a honvédelmi miniszter rendelete szerint a Hadosztálynál töltött idő, illetőleg a román fogság ideje tényleges katonai szolgálatnak számít.4 7 Ezzel a SzHE szintén speciális csoportérdekeket szolgált. A csoportöszetartás azonban átfogó Erdély iránti felelősségtudattal párosult a veteránok némelyikében, amikor azok 1940-ben, sőt 1944-ben is afelől biztosították Egyesületük elnökét, hogy rögtön számíthat rájuk, ha arra gondolna, hogy a Székely Hadosztályt újból megszervezze — amire egyébként fel is kérték őt.4 8 A forrásokról Nem szándékunk itt az alább közölt források átfogó értelmezése, csupán néhány háttérinformációt kívánunk megemlíteni. Észak-Erdély visszatérte után az SzHE kiterjesztette hatókörét az új területekre is, ezt mutatja az 1941-es, felújított Alapszabályzat, melynek 20. paragrafusa a budapesti mellett a nagyváradi, a kolozsvári és a marosvásárhelyi főszékeket is megemlíti.4 9 A visszatért Észak-Erdélyben 1919 óta első alkalommal lehetett az akkor történteket szabadon és a megtorlástól való félelem nélkül feleleveníteni, az elesettekre nyíltan emlékezni és egy bizonyos fajta háborús emlékezetet5 0 akképpen (is) ápolni, hogy sokan tagjai lehettek az SzHE-nek. Részben ebben az összefüggésben értékelendő tehát Kratochvillnak az egyik nagyváradi újságban közölt kijelentése, mely szerint ő a háborúban sosem kérdezte milyen fajtájú vagy vallású a katonája, hanem csak azt nézte, hogy az illető jó katona-e, s teljesíti-e a kötelességét.5 1 A kijelentés azonban részben figyelmeztetés is volt az észak-erdélyi magyarok irányába, akiknek egyes körei épp Nagyváradon kezdték el akkortájt követelni a zsidótörvényeknek Észak-Erdélyre való kiterjesztését.5 2 Magyarországnak a háborúban való részvételével párhuzamosan Kratochvill ezután több, a nagyváradi 4. honvédezrednek, vagy a Székely Hadosztály emlékének szentelt beszédében foglalkozott a háborús bátorság, a hazáért való önzetlen odaadás és áldozathozatal kérdésével.5 3 47 6. számú Egyesületi Értesítés, Budapest, 1932. január 31. VeML, XIV 10., 2. dob., 2. egys., 90. t.; A Minisztérium 79.410/15-1931 sz. értesítése. Uo. 92. t.. 48 Két ismeretlen levele (1940. július 11., ill. keltezetlen), továbbá Birnstingl (?) Miksa levele (1944. augusztus 9.) Kratochvillnak. Utóbbi kéri, hogy Kratochvill állítsa fel újból a hadosztályt, mert az oroszok a határon vannak s a kommunizmus ellen harcolni kell. VeML, XIV 10., 1. dob., 4. egys. 49 A Székely Hadosztály Egyesület Alapszabályai. Budapest, k. n., 1941. 20. §. 50 Idevágó forrásokat közöl József Almos: Országzászló-állítások Háromszéken. Sepsiszentgyörgy, T3 Kiadó, 2006. 51 Kratochvill Károly levele a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred emlékére rendezett 1941. február eleji ünnepség résztvevőihez. Közli: Nagyvárad, 1941. febr. 5. 7. 52 Horváth Sz. Ferenc: Népcsoportpolitika, szociális kompenzáció és gazdasági jóvátétel. A holokauszt Észak-Erdélyben. Múltunk, 2006. 3. sz. 102-144. 53 Kratochvill beszédének szövegét 1. HL, VI. 27., 521. f.; Emlékbeszéd a kolozsvári fellegvári katonai börtönben az 1920. évben rabságot szenvedett székelyhadosztálybeli bajtársak emlékére emelt emléktábla avatáson (1943. augusztus 20.). Uo. 480. f.
