Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Sz. Ferenc: Kratochvill Károly és a Székely Hadosztály Egyesület tevékenysége az Észak-erdélyi zsidók védelmében (1943-1944) I/123
ror"-ért felelős, Prónay Pál és társai által vezetett szélsőséges különítményeknek is.1 9 Kratochvill tehát — azáltal, hogy ezt az időt mindvégig Erdélyben töltötte — kimaradt kor- és bajtársai jórészének radikalizálódásából. Mai szemmel nézve kétségkívül magyar nacionalista volt, de olyan önálló felfogással, amely mellett akkor is kitartott — akár a közfelfogással szemben is —, ha az reá nézve hátrányt jelenthetett. így 1921-ben kérvényezte a Horthy Miklós által röviddel azelőtt létrehozott Vitéz Rendbe való felvételét. A debreceni szék elnöke szerint, mivel Kratochvill „tündöklő példája a harcra termett, vitéz katonának és az odaadó kötelességteljesítésnek [...] lángoló hazaszeretete, puritán jelleme, nagy tettereje" miatt, feltétlenül a Vitézi Rend díszére válnék.20 Ugye azonban igencsak elhúzódhatott és bonyodalmas lehetett, mert egy, a hagyatékában fennmaradt 1923. júliusi értesítés szerint nem vették fel a Rendbe, ugyanis nevét „nemességének épségben tartása mellett" nem volt hajlandó „magyar hangzású névvel" felcserélni, illetőleg még csak egy ilyen értelmű kötelező nyilatkozatot kiállítani sem.2 1 Ezek szerint a bizonyára német származású Kratochvill, akinek már az édesapját is Józsefnek keresztelték, minden harcias magyar nemzeti öntudata („lángoló hazaszeretet") és a magyarországi kisebbségekre neheződő nyomás ellenére sem tartotta volna korrektnek ősei nevétől megválni. Mindennek ellenére világnézete és világ- illetőleg korértelmezése nagy mértékben azonos volt a Magyarországon uralkodó konzervatív, jobboldali szellemiséggel. így az 1918. őszi fejleményekről kifejezetten negatívan nyilatkozott, minden lehető alkalommal szidta Linder Béla hírhedt kijelentését („Nem akarok több katonát látni!"),22 s a Székely Hadosztályt évtizedeken keresztül mint az ellenforradalom ellen tudatosan harcoló első egységet állította be.2 3 Ez, természetesen, túlzásnak minősítendő (s erre Fogarassy László2 4 már évtizedekkel ezelőtt rámutatott), hiszen az 1918 őszén Kolozsvárott és máshol gyülekező katonák elsőrendű célja a románok előrehaladásának a feltartóztatása volt. Korára jellemző ellenségképet közvetít az az értelmezési keret is, amelyen belül Kratochvill az első világháború kirobbanását, lefolyását és végét bemutatja. Kratochvill ugyanis (főképp nyugdíjaztatása után) azon tisztek közé tartozott, akik veteránegyesületi összejöveteleken elmondott felköszöntőikben, újságcikkekben, tanulmányokban és különlenyomatokban emlékeiket és világlátásukat, valamint külpolitikai javaslataikat mindenkivel megosztották - ekképpen járulva 19 Az erdélyi menekültek szerepéről István I. Mócsy: The uprooted: Hungarian refugees and their impact on Hungarian domestic politics 1918-1921. New York, Brooklyn College Press, 1983. Különösen: 39. (a Székely Hadosztály Szegedre menekült katonáiról), 91-94. (a menekültek politikai hozzáállásáról), 127. (az erdélyi menekülteknek a Prónay-különítményben való szerepléséről). 20 „Vélemény szentkereszthegyi Kratochwil Káról [sic!] tábornok [sic!] katonai körletparancsnok kérvényéhez" (1921. november 6.). HL, VII. 263. Vitézi rend 1921-1979. 21 Uo. 22 Pl. „... az a lehetetlen bűnös jelszó: »Nem akarok katonát látni«". In: Szent Kereszthegyi Kratochvill Károly: Erdélyt vissza! Húsz év előtt. H. n. Székely Hadosztály Egyesület, é. n. 40. 23 Kratochvill Károly: Magyarország legelső ellenforradalmi, antibolsevista alakulata. Hargitaváralja. 1939. szeptember 15. (18. sz.) 544-546. 24 Fogarassy: Adalékok... i. m. 61, 71-73. 25 A két háború közötti magyar revizionizmusről 1. Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest, Osiris, 2001 és Uő: A magyar irredenta kultusz a két világháború között. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002.
