Századok – 2007
TÖRTÉNETI IRODALOM - Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán (Ism.: Búza János) III/801
802 TÖRTÉNETI IRODALOM emlékeivel, tapasztalataival egészítette ki, pótolta a hiányokat. Tudatosan törekedett arra, hogy minél kevesebb érték merüljön alá a feledés homályába. Éppen ezért a mű jóval több annál, amit egy krónika nyújtani tud. Szerzője helyenként finom iróniával, másutt a toll fegyverével perel, száll szembe a torzításokkal, lett légyen szó Mikszáth nevének „Kolomanná" változtatásáról, vagy a II. világháborút követő „... kommunista propaganda ördögien ravasz módszeréről, ... ahogyan az idők múlásával megpróbálták a szerecsenmosdatást, ... és a letagadhatatlan bűnöket másokra kenték." A Nagykaposról, illetve kitekintései nyomán az Ung-vidékről szóló könyv gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból ugyancsak tanulságos. A kemény munkával gyarapodó nagygazdáktól a nagyobb számú, de csak néhány hektáros kisbirtokosokon át a kis portával rendelkező, részesművelésből tengődőkig s a még sanyarúbb sorsú gazdasági cselédekig láttatja a tágabb értelemben vett paraszti társadalmat. Az úrbéres közbirtokosság erdő- és határhasználata, paraszti önigazgatása nyomon követhető a dualizmus időszakától a II. világháborút követő kényszer-szövetkezetesítésig, amikor is rövid úton, szinte egy tollvonással semmissé tették azt, amiért korábban több generáció küszködött. A kisipar és a kiskereskedelem, a vállalkozások és a pénzintézetek múltja ugyanúgy része Géczi Lajos könyvének, miként az egyházak története, az oktatás és a művelődés históriája; továbbá a lokális archontológia is, az érdemes és az igencsak érdemtelen vezetők neve egyaránt megtalálható benne. Nagykapos és a szomszédos Királyhelmec, a két történelmi mezőváros magyar nemzetiségű értelmisége több esetben szorgalmazta azt, hogy az Ung-vidék és a Felső-Bodrogköz magyarlakta részei egy közigazgatási egységbe tömörülhessenek. A hatalom azonban a rendszerváltás előtt és azt követően ugyancsak megakadályozta e törekvéseket. Nagykapos járási székhelyi mivoltát 1960-ban szüntették meg, a kisváros a tőketerebesi járás része lett, 1996-ban pedig a nagymihályihoz csatolták, (ma Királyhelmec ügyintézési szempontból Kassához tartozik. A két városias települést összekötő út mintegy 20 kilométer hosszúságú, ennek ellenére közigazgatásilag távolabbra kerültek egymástól, mint valaha voltak.) Géczi Lajos abban a hitben bocsátotta útjára „... történelemkönyvét, hogy hasznos kútfőként szolgál majd azok számára.., akik bővíteni kívánják a kisvárosról szóló ismeretanyagot." Oka volt és van annak, hogy utolsó mondatát így fogalmazta meg: „A folytatóknak viszont azt kívánom, hogy vígabb esztendőkről számolhassanak be, mint amilyenekről mi a tovatűnő évszázad kapcsán." Géczi Lajos értékmentő szándéka értékőrző munkában öltött testet. Megajándékozta az Ung-vidéket, s önmagát is, mert a könyv — lehet, hogy csak véletlen egybeesés folytán — szerzője 80. születésnapjára jelent meg. Búza János