Századok – 2007

TANULMÁNYOK - F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században II/299

PÁLOS GAZDÁLKODÁS A 15-16. SZÁZADBAN 303 kapott csak kezdetben, s birtokai a középkor végén is rendkívül széttagoltak voltak.26 Nyilván ezen a helyzeten kívánt segíteni Máté garicsi vikárius 1474-ben, amikor a kolostor nyolc szrednamelléki és labasóci jobbágytelkéért és 220 forintért cserébe megszerzett tíz jobbágytelket Beketincen, ahol a kolostornak már korábban is volt birtoka.27 A bakvai kolostor is apránként gyűjtötte össze meglehetősen széttagolt birtokállományát, jelentős részben kegyes adomá­nyokból.28 A dobrakutyai kolostort az alapító Nelepec családon kívül a 15. szá­zad közepén támogatta Újlaki Miklós, majd fia, Lőrinc is. Maga a kolostor meg­lehetősen korán, már az 1460-as években jelentősebb zálogügyletekben vett részt. A zágrábi (remetei) kolostor 1356-ban I. Lajos királytól kapott egy később Bánffyvölgyének vagy Novazelának nevezett birtokot. Ennek határain belül eredetileg hét szőlő volt, a későbbiekben azonban helyettük szántókat alakítot­tak ki.29 Az ország más részein feltehetőleg fordítva történt volna, vagyis úgy tűnik, Szlavóniában, de legalábbis Zágráb környékén, a gabonatermelés nagyobb haszonnal kecsegtetett, mint a szőlőművelés. Szántóföldi kultúrával kapcsolatos az a hatalmaskodás is, mely 1463-ban történt a bakvai kolostor obressiai birto­kán. Ekkor ugyanis egy környékbeli birtokos, bizonyos Bedlin Márton a pálo­sok 200 kereszt gabonáját a maga számára csépeltette ki, ráadásul elfoglalt bi­zonyos gereci szántókat.30 Olykor igazolható a pálosok telepítő tevékenysége. Ennek egyik legkoráb­bi példája a baranyai Szentlászló kolostor Szentága birtoka, melyet az alapító Győr nembeli Óvári Konrádtól kapott 1295-ben tartozékaival (többek között jobbágytelkekkel), valamint a telepítés jogával együtt. 1316-ban már fel is tű­nik egy hatalmaskodás kapcsán Szent László remetéinek faluja.31 Itt idézhető a jenői pálosok Filefölde birtokán a 15. században felbukkanó Szentpálfalva is. Szintén telepítésre vonatkozik az az adat, miszerint András, a pálosok általá­nos vikáriusa (tehát nem a helybéli perjel!) 1459-ben a bodrogszigeti Szent Ke­reszt kolostor Monyorós nevű birtokát be akarta népesíteni, és ezért az ott megszálló népeknek a következő szabadságokat biztosította: (1) mindegyikük minden évben Szent Kereszt napján két kenyeret és egy tyúkot ad, Húsvétkor szintén egy kenyeret és tíz tojást; (2) minden munkában, így a szőlő megműve­lésében, a ház körüli teendőkben, az udvar és a kert bekerítésében, vagyis az azon a vidéken szokásos munkákban l-l napot kell vállalniok, továbbá aratás­kor a gabona learatásában, a szénakaszálásban, annak összegyűjtésében és be­hordásában szintén l-l napot kell vállalniok a megfelelő időben és helyen min­den halogatás nélkül; (3) akik ezután jönnek oda lakni, a fent említett ajándé-26 A 13. század közepén ugyanez jellemezte a Baranya megyei jakabhegyi kolostor birtokait is. 1252-ben két malma, 96 hold szántója, két irtásföldje, három kaszálója, öt szőlője és két gazdasági udvara volt több, mint 30 tagban szétszórva, 1. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 400. 27 DAP III. 318. 28 DAP III. 323. 29 DAP III. 320-321. 30 1463: DL 32 776.; Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban I. Levéltári Közlemények 3. (1925) 107. (20. sz.). 31 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 388-389.

Next

/
Oldalképek
Tartalom