Századok – 2007
KÖZLEMÉNYEK - Bariska István: III. Frigyes gyámsági kormányzása és Nyugat-Magyarország V/1153
III. FRIGYES GYÁMSÁGI KORMÁNYZÁSA ÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁG 1173 tartománya jogintézményét alkalmazta gyámfia másik országára, Magyar Királyság nyugati sávjára. Amit tehát a magyar történetírás határon túli betörésnek nevez, az a stájer-osztrák fél értelmezésében Grenzfehde volt.98 Persze attól, hogy ez a Fehde-jog szerint szabályozott volt, még pusztult az országrész, miként más határ menti betörések, háborúk vagy polgárháború idején is. A Fehde-szahalyok alkalmazása azonban tudatos volt, hiszen Frigyes ürügyet keresett a foglalásra. V László gyámjaként így kormányzata részévé tette a Fehde intézményét. Ez a határon túli jogkiterjesztés tehát üzenetértékű volt, hiszen felért egy különleges igénybejelentéssel. Nevezetesen azzal, hogy Frigyes jogot formál arra, hogy Bécsújhely és Bécs előtt egyfajta biztonsági sávot alakítson ki. Hogy ezzel az Albert-ág felségterületére lép, annak tudatában volt. Számos olyan példát ismerünk, amely szerint Frigyes kifejezetten gyámfia nevében cselekedett. Adományozást is gyakorolt és zálogot is ajánlott ebben a minőségében." Hibás következtetésen alapul tehát Ernst August azon felvetése, miszerint Frigyes örökölt honosság (sukzessives Indigenat) alapján intézkedhetett volna Nyugat-Magyarországon. Örökségről ekkor még szó sem lehetett, legfeljebb V László nevében történő eljárásról. A nyugat-magyarországi kettősbirtokosság következményei Mindezek után természetesen szólnunk kell még a kettősbirtokosság következményeiről. Elsősorban azért, mert Frigyes Fe&íie-akciója enélkül nem sikerülhetett volna. A nyugat-magyarországi várak fent felsorolt tisztségeit, így a várnagyi és a kapitányi funkciókat többnyire megosztották, miként Kőszegen is. Más szavakkal meg is duplázták. Emögött az áll, hogy I. Ulászló kettősadományokkal kötelezte le a bárókat. Ország Mihály főkincstartó és Pálóczi Simon főlovászmester kettős kőszegi birtokossága nagyon károsnak bizonyult. Ország 1441-ben Bodok László familiárisát kőszegi kapitánnyá, Linkóháti Benedeket pedig várnagyává tette.100 Bodok ugyanakkor 1444-ben Nyitra, Linkóháti pedig Sopron vármegye alispáni hivatalát is megkapta, Ország ugyanis 1441-1445 között Sopron, 1448-1458 között pedig Nyitra vármegye ispánja is volt.101 Kőszeg másik földesura Pálóczi Simon ugyanezen időben ültette szintén saját emberét a kőszegi kapitányságba, míg Bögötei Bálintra a kőszegi várnagyságot bízták.102 Érthető, hiszen 1441-1445 között Pálóczi Simon is megkapta a soproni ispánságot.103 Ami ekkor és itt történt, az Nyugat-Magyarországra nézve végzetesnek bizonyult. Éppen az ellenkezőjét vitték véghez, mint amit az Anjou-korban az országrész hatékonyabb védelmére kitaláltak. Akkor ugyanis Vas és Sopron 98 Buchal Helga: Söldnerbanden und Grenzfehden im Bereich des heutigen Burgenlandes im Verlauf des 15. Jahrhunderts. Ungedr. Phil. Diss. Wien 1967. (Burgenländisches Landesarchiv und Bibliothek Eisenstadt; Kézirat Sign[atur] 35. 460-B. 68-172.) 99 Brigitte Haller-Reiffenstein: Kaiser Friedrich III. und Andreas Baumkircher. In: Andreas Baumkircher und seine Zeit i. m. 71. 100 Engel, P.: Magyarország világi archontológiája i. m. IL 38., 146. 101 Uo. 179. 102 Uo. 4L, 197. 103 Uo. 185.
