Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Pastor; Peter: Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 1935-1941: meghiúsult újbóli közeledés 199
214 PETER PASTOR Kárpátok-beli határok mentén húzódó védelmi vonal teljes felállítását csak az 1942-re irányozza elő.8 0 A szovjet lépések láttán a Teleki-kormány elérkezettnek látta az időt Erdély önálló magyar akció keretében történő visszafoglalására. Július 3-án Kristóffy Molotovtól azt tudakolta, hogy Moszkva hajlandó lenne-e közvetíteni Magyarország és Jugoszlávia között és óvatosságra inteni Belgrádot abban az esetben, ha háborúra kerülne sor Magyarország és Románia között. Molotov visszautasította a magyar kérést arra hivatkozva, hogy a Szovjetuniónak nincsen diplomáciai kapcsolata Belgráddal. Ezen felül, nem a Szovjetunió felelőssége közvetíteni a két ország között. Másnap azonban Kristóffynak országa teljes támogatását ajánlotta fel Románia ellen és megemlítette, hogy a Szovjetunió kereskedelmi tárgyalásokat kezdene Magyarországgal.8 1 Július 5-én Vörnle, a külügyminiszter állandó helyettese fogadta a szovjet követet, Nyikolaj I. Saranovot és elmondta neki, hogy Magyarország üdvözli Besszarábia és a Szovjetunió egyesítését, különösen azért, mert ez azt jelenti, hogy Románia területi integritása többé már nem sérthetetlen. Ez megkönnyíti Magyarország számára, hogy rálépjen a Szovjetunió által már kitaposott útra.8 2 Másnap Csáky fogadta Saranovot és tudomására hozta, mennyire örül annak, hogy Molotov a szovjet-magyar viszony javítására törekszik. Kristóffy Molotov javaslataiban fortélyt szimatolt, szerinte azok célja az volt, hogy gazdaságilag nehéz helyzetbe hozzák Németországot, ezzel aláássák a német-magyar viszonyt. Ugyanakkor Kristóffy elutasította azokat a figyelmeztetéseket is, amelyek „ugyan nem Schulenburg gróftól, de a német nagykövetség fiatalabb tagjaitól" érkeztek, akik szerint a szovjet kormány nem mondott le Kárpátaljáról, „mivel az ukrán kérdés nincs megoldva, amíg ukránok élnek a Szovjetunió határain kívül". Kristóffy szerint e fiatal diplomaták gyanakvást akartak kelteni Magyarország és a Szovjetunió között.83 Valójában igazat mondtak. A Szovjetunió megtámadására készülő Hitlernek az volt az érdeke, hogy Dél-Kelet-Európában béke legyen, ezért olasz partnerével együtt nyomást gyakorolt Romániára és Magyarországra az erdélyi kérdés tárgyalásos rendezése végett.8 4 A kétoldalú tárgyalások kudarcot vallottak, ezért döntőbíróság ítélkezett az ügyben 1940. augusztus 29-30-án. Az úgynevezett második bécsi döntés, amely két részre osztotta Erdélyt, sem a magyar sem a román kormány számára nem volt kielégítő megoldás. A Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdély lakossága 2.577.000 fő volt, melyből 1,3 millió volt magyar és 1,02 millió román nemzetiségű. A Romániának meghagyott területen is csaknem félmillió magyar élt.8 5 80 Gorkov: 'Gotovil Ii Stalin', 171., 182. 81 Dokumenty, 23. kötet, 1. könyv, 415. 82 Transzilvanszkij voprosz 1940-1946. Szerk. Tofik Iszlamov. Rosszpen, Moszkva 2000 (a továbbiakban Iszlamov 2000), 39. 83 Pastor 1992, 257-258. 84 Olasz diplomáciai dokumentumok a második bécsi döntésről. Szerk Réti György. Aula, Bp., 2000 (a továbbiakban: Réti 2000),14-15.; DGFP D 1. kötet, 182. 85 Tofik Iszlamov. 'Erdély a szovjet külpolitikában a második világháború alatt', Múltunk, 1994., 1-2. sz. 33., 36-37., N.F. Dreisziger: Stalin's Wartime Plans for Transylvania, 1939-1945. In:
