Századok – 2005
KISEBB CIKKEK - Buza János: Hans Dernschwam 1555. évi számvetése és emlékiratának záró esztendeje 1025
KISEBB CIKKEK 1031 az átszámítások, a számadások közös nevezőjét — azonban határozottan megkülönböztették az aranyforinttól, mert az utóbbit dukátnak, illetve „vörös zloty "-nak3 2 nevezték. Teljes joggal vethető fel a kérdés e ponton, hogy miként történhetett meg a lengyel garas lengyel forintra cserélése, amelyik harmincszoros — szembetűnőbben írva 3000%-os — különbséget jelent. A válaszadás kulcsát abban látom, hogy J. Ch. Engel nem az eredeti szöveg, hanem egy többször is lemásolt kivonat nyomán közölte I Dernschwam írását. Az „Extractus"-t 1 eredetileg Hans Riedmüller készítette 1580-ban. Riedmüller33 kivonatát idővel többen3 4 is lemásolták 1580 és 1781 között. J. Ch. Engel tehát nem ! az eredeti Dernschwam-kéziratot, ha-1 nem a másolatok egyikét közölte. A hibás, éppen ezért helyesbítést kívánó 1 részek, ennélfogva nem Dernschwam, hanem a kivonat, esetleg a másolatok készítőinek számlájára írandók.3 5 Az aranyforint lengyelországi — 53 lengyel garasra rúgó — árfolyama nemcsak számszaki szempontból fontos, hanem kormeghatározó —- évszám szerinti pontosítást lehetővé tevő —jelentőséggel is bír. Közismert, hogy az ártörténeti monográfiák36 — értelemszerűen a lengyelek3 7 is — pénztörténeti adatsorokat tartalmaznak. Tartalmazzák az aranyforint és a tallér lengyel garasban jegyzett, illetve ártörténeti adatok révén kiszámított, esetenként interpolált árfolyamát. Ε ponton felvethető a kérdés, mikor, melyik esztendőből mutatható ki lengyel földön az aranyforint 53 lengyel garasban számított kurzusa? Lublinban éppen 1568-ban történt a váltás, ekkor emelkedett 52-ről 53 lengyel garasra az aranyforint árfolyama,38 pontosan annyira, amennyi Hans Dernschwam kivonatolt munkájában eredetileg állhatott. A Felfölddel köztudottan élénk kereskedelmi kapcsolatban álló Krakkóban, 1568-ban 53 lengyel garas39 volt a dukát árfolyama. Északabbra vetve egy pillantást azt láthatjuk, hogy Danckában 1566 és 1568 között minimum 52, maximum 53 lengyel garasra rúgott a dukát árfolyama, s mivel az egyes esztendőkön belül több 32 Marian Gumowski: Handbuch der polnischen Numismatik. Graz 1960. 32. 33 A családnév is tévesen — mint Rindmüller — szerepel a 18. századi nyomtatványban, Engel: i.m. 191., 209.; korrekciójára 1. Zivuska Jenő: A besztercebányai M. Kir. Erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke, ezen belül: Thurnschwamb János emlékirata. Besztercebánya 1906. 1., illetve Dernschwam-IBabinger. XXVI. 34 Engel: i.m. 209. 35 Korábban is érintettem ezen elírást: Buza János: Lengyel pénzek Kassán Bethlen Gábor fejedelemsége idején. In: Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk.: Kiss András - Kovács-Kiss Gyöngy - Pozsony Ferenc. Kolozsvár 1999. 96. 36 Zimányi Vera: Bibliográfiai áttekintés a külföldi ár- és bértörténeti kutatásokról. Világtörténet 1964. 4. sz. 37 A lengyel ártörténeti monográfiák helyet kaptak a kora újkor pénztörténeti áttekintésében: Andrzej Mikolajczyk: Einführung in die neuzeitliche Münzgeschichte Polens. Lódz 1988. 203. Tekintettel arra, hogy az alább hivatkozott művek mindegyike nem érhető el a hazai könyvtárakban, a Lengyel Nemzeti Könyvtár segítségét kértem. Az értékes fénymásolatok megküldéséért ez alkalommal is köszönetet mondok Dr. Miroslawa Zygmunt osztályvezető asszonynak (Bibliotéka Narodowa, Warszawa). 38 W.(ladisiaw) Adamczyk: Ceny w Lubline od XVI do koiíca XVIII wieku. Lwów 1935. 58. 39 J.(ulian) Pele: Ceny w Krakowie w latach 1369-1600. Lwów 1935. 5. Ez utóbbi adat szíves megküldéséért, a krakkói Jagelló Egyetem (Uniwersytet JagieUoiíski) könyvtárosát, Barbara Bulat osztályvezető asszonyt illeti a köszönet.
