Századok – 2004

Tanulmányok - Kiss Gergely: A Pannonhalmi Apátság egyházjogi helyzete a 11-13. században II/265

268 KISS GERGELY Az apátságok egyházjogi helyzetének egyik sarokköve a püspöki joghatóság volt, hiszen az exemptio éppen ez alól adott mentességet. Nem helyes azonban pusztán csak püspöki joghatóságot emlegetni általában, meg kell különböztetnünk egyes elemeit. A püspöki joghatóság három részre bontható: tanítói, szentelő és kormányzati hatalomra (potestas magisterii, ordinis, iurisdictionis).6 A püspöknek mint az egyházmegye vezetőjének biztosítania kellett az ott élők — egyháziak és laikusok — megfelelő hitéletét.7 Ennek következtében reá hárult az a feladat, hogy az egyháziak tanításáról gondoskodjék, egyházmegyéjé­ben iskolát szervezzen. Ellenőriznie kellett az egyházmegyei papság hitbéli kép­zettségét, amely jelenthette mind az iskola feletti szigorú felügyeletet, mind a papság és a laikusok lelki életét helyes irányba terelő kiadványok, könyvecskék, breviáriumok közzé tételét, terjesztését. Számos olyan forrás ismeretes, amely azt mutatja, hogy erre a püspökök nagy gondot fordítottak: az egyházakat ellátták megfelelő könyvekkel, vezeklési útmutatókkal, iskolát szerveztek, egyházmegyei oklevele. In: Möns Sacer 996-1996 Pannonhalma 1000 éve I—III. Szerk. Takács I. Pannonhalma 1996. I. 47-89.; A pannonhalmi monostor kiváltságlevele (ford. Piti E). In: Az államalapítás korának írott forrásai. Az előszót írta, a szövegeket válogatta, a kötetet szerkesztette Kristó Gy. (Szegedi Közép­kortörténeti Könyvtár 15.) Szeged 1999. (a továbbiakban: ÁKÍF) 37-45., különösen 42. (100-102. sz. jegyzetek); Kiss G.\ Jogbiztosítás a pécsváradi bencés monostorban a 12-13. században. Adalékok a magyarországi exemptio történetéhez. In: Történeti tanulmányok VII. Acta Universitatis Debrece­niensis de Ludovico Kossuth nominatae. Series historica LI. Debrecen 1999. 33^19.; Kiss G.: Jogbiz­tosítás a pécsváradi bencés monostorban a 12-13. században. Sic itur ad Astra 1999/2-4. 237-262.; Kiss G.: A pécsváradi bencés kolostor birtokainak és egyházjogi kiváltságainak biztosítása a 12-13. században. In: Tanulmányok a középkori magyar történelemről. Az I. Medievisztikai PhD-konferen­cia (Szeged, 1999. július 2.) előadásai. Szerk. Homonnai S., Piti E, Tóth I. Szeged 1999. 49-64.; Kiss G.: Exemptio. Módszertani szempontok a magyarországi királyi alapítású bencés kolostorok vizsgá­latához. In: Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születés­napjára. Szerk. Fischer E, Majoros I., Vonyó J. Pécs 2000. 367-381.; Szuromi Sz. A.\ A püspökökre vonatkozó egyház fegyelmi szabályok az Anselmi Collectio сапопитЪап. (Bibliotheca Institvti Postg­radvalis Vris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae IV Dissertationes 1.) Bp. 2000.; Szouák K. \ A bencés szerzetesség korai századai Magyarországon. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Benedictine Monasteries in Medieval Hungary. Szerk. Takács I. Pannonhalma 2001. 35-47.; Hervay E L.\ A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon (Bencés élet a középkori Magyarországon, A bencés apátságok, az apátos monostorok és a puszta monostorok története). In: uo. 461-547.; Kiss G.: „Talem concessimus liber­tatém, qualem detinet monasterium Sancti Benedicti in Monte Cassino" Pannonhalma és a monte­cassinoi szabadság (libertás). In: Középkortörténeti tanulmányok. A III. Medievisztikai PhD-konfe­rencia (Szeged, 2003. május 8-9.) előadásai. Szerk. Weisz B. Szeged 2003. 63-78. Az apátságok okleveleiről összességében Györffy György alapvető munkája ad tájékoztatást: Diplomata Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia I. (ab anno 1000 usque ad annum 1131). Edendo operi praefuit Georgius Györffy, adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Fran­ciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 1992. (a továbbiakban: DHA I.) 25., 26-39. (Pannonhalma), 63-72. (Pécsvárad), 86-91., 17., 98-100. (Zalavár), 113-118. (Bakonybél), 145-149., 153-154., 164-165. (Tihany), 166-167. (Szekszárd), 176. (Kolozsmonostor), 204-205., 206-212. (Garamszentbenedek), 222. (Pécsvárad), 247-250., 256-258. (Bakonybél), 264. (Tihany), 266-267., 270., 275. (Somogyvár), 278-282. (Tihany), 291-293. (Báta), 295-298. (Pannon­halma), 302-303. (Szentjobb), 306. (Pécsvárad), 310-311. (Kolozsmonostor), 312-315. (Zalavár), 331-333., 335. (Pannonhalma), 382., 384., 391-392., 397-399. (Zobor), 404. (Tihany), 417^118. (Garam­szentbenedek). 6 A püspöki hatalom e hármas felosztását — vagy legalább a rendi és kormányzati megkü­lönböztetését — majdnem minden mérvadó külföldi szerzőnél megtaláljuk, így részletes felsorolá­suktól eltekinthetünk. 7 Feine, H. E.: Kirchliche Rechtsgeschichte i. m. I. 213.

Next

/
Oldalképek
Tartalom