Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809
A SZENT KIRÁLYOK SZABADSÁGA 831 sen adományoztak és jóváhagytak. Pár évvel később pedig Mátyás király biztosította arról az Aranyos-székieket, hogy megőrzi őket minden szabadságaikban és régi jogaikban, amelyeket elődei, Magyarország boldogult királyai adományoztak nekik.97 Zsigmond király 1407-ben megerősítette az ország határain belül élő öszszes jászok szabadságait, amelyeket Magyarország boldogult és boldog emlékezetű királyai engedélyeztek nekik kegyesen: csak saját kapitányaik ítélhettek fölöttük, továbbá személyük és áruik után vámmentesség járt nekik.9 8 Számos egyház vezette vissza különböző kiváltságait a boldogult királyokra, sok esetben a kánonilag szentnek tekintett uralkodókat is közéjük értették. Többnyire azonban az igazi szent királyok után évszázadokkal alapított és kiváltságolt intézmények nevezték jogaikat a boldogult királyok szabadságának. A nyúlszigeti domonkos apácáknak V István, majd Kun László adott bírói kiváltságokat. E szerint az apácák népei fölött saját bíráikon és tiszteiken kívül csak a király ítélkezhetett, sem a nádornak, sem az alnádornak, sem a megyésispánoknak nem volt ehhez joguk.9 9 Albert király kancelláriájában 1439-ben ezt úgy foglalták írásba, hogy Magyarország boldogult királyainak engedélyéből és kegyes engedelméből illeti meg ez a kegy a kolostort.10 0 Az 1334-ben alapított óbudai klarissza kolostornak a jobbágyai és birtoktalan familiárisai fölötti bíráskodási jogát Mátyás király udvarában 1465-ben a boldogult királyi elődök által engedélyezett szabadságnak nevezték, iszámított rendkívüli kiváltságnak, minden földbirtokost megilletett, és a 14. század eleje óta az ország régi, bevett szokásának tekintették.10 1 A városok különösen szívesen emlegették a boldogult királyokat, mint jogaik adományozóit, lett légyen szó akár e jogok némelyikéről vagy akár összességéről. Nem volt olyan középkori magyar város, amelyik a szabadságait a divi regesre vissza ne vezette volna, ebben természetesen a szabad királyi városok jártak elől, de a mezővárosok közt is sok ilyen esettel találkozunk.10 2 Hogy ez az eljárás mennyire mindennapivá vált, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Mátyás király kancelláriájában összeállított formuláskönyv, amelyik a hét szabad királyi város végzéseinek pontjait is magában foglalta, az örökségi ügyekről azt állapította meg, 97 propriis legibus et iuribus ab antiquo per divos incliti regni Ungarie reges eisdem gratiose collatis et approbatis - Székely okit. III. 82.; libertatibus et antiquis iuribus, tam per divos reges Hungarie nostros scilicet predecessores... - uo. I. 213. 98 a divis regibus Hungarie felicium reminescentiarum nostrisque scilicet predecessoribus inter alias ipsorum libertates eis graciose concessas et indultas huiusmodi immunitatum prerogativis -Gyárfás III. 550. (ZsO II. 5362. sz.). 99 Budapest történetének okleveles emlékei I. Csánki Dezső, Gárdonyi Albert. Bp. 1936. 126., 171. (RA 2219. és 2916. sz.). 100 ex indulto et gratiosa concessione divorum regum Hungarie, nostrorum utputa predecessorum - DL 1015. 101 DL 16 285. - Szoika Kamill: A földesűri bíráskodás az árpádkori Magyarországon. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából 8.) Bp. 1944. 61. A Mátyás-korban többek közt a királyi formuláskönyv szerint is az úriszék-tartás „antiqua et approbata lege et consuetudine regni nostri Hungáriáé predicti requirente" illette meg a földesurakat, 1. Kovachich: Formulae 512. 102 Néhány találomra kiragadott példa: ZW V 44. (Szászsebes), ZW V 99., VI. 318. (Beszterce), DL 44 484. (Selmecbánya), DL 63 842. (Lőcse), ZW V 317., VI. 322., 557., VII. 176. (Kolozsvár), ZW VI. 512. (Segesvár), Antonius Fekete Nagy - Victor Kenéz - Ladislaus Solymosi - Geisa Érszegi: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXTV Budapest 1979. 299. (Dés és Torda), Székely okit. II. 15. (Sepsiszentgyörgy), DF 273 045. (Besztercebánya).
