Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Szende Katalin: Ezüstöv; rókaprém; vászonlepedő. Viselet- és textilkultúra a későközépkori Sopronban; Pozsonyban és Eperjesen 405
Szende Katalin EZÜSTÖy RÓKAPRÉM, VÁSZONLEPEDŐ Viselet- és textilkultúra a késő-középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen1 I. TÁRGYAK A VÉGRENDELETEKBEN - FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK Számos olyan jogintézménye van a java- és késő-középkornak, amelyek az azóta eltelt évszázadokban olyan alaposan beépültek nemzedékről nemzedékre a mindennapi életbe, hogy manapság már csak a témával foglalkozó történészek tartják számon középkori eredetüket. A jogi személy, a testületi elv, a megbízáson alapuló képviselet és sok más fogalom mellett a végrendelkezés is ezek közé tartozik.2 Míg azonban az előbbi témák vizsgálata történeti szinten is a jog- és alkotmánytörténet keretein belül marad, a végrendeleteket számos olyan tudományterület képviselői is egyre növekvő számban használják fel, amelyeknek vajmi kevés közük van az alapforrás elsődlegesen jogi jellegéhez. Ez a növekvő érdeklődés az egyháztörténet, a társadalom- és gazdaságtörténet, a kulturális antropológia, a történeti néprajz és más területek kutatói részéről a végrendeletek gazdag és változatos tartalmának köszönhető.3 A végrendelkezés, abban a formában, ahogyan a késő-középkori Európából ismeretes, fokozatos fejlődés eredményeként alakult ki, és számos jogi rendszer (római jog, kánonjog, a különböző városi jogcsaládok és a helyi szokásjogok) elemeit olvasztotta magába.4 A testamentumok, igen leegyszerűsítve, ingó- és ingatlan javak felsorolását, és az ezekkel kapcsolatos, illetve az élet más területeire kiterjedő intézkedéseket örökítettek meg. A magyarországi városi végrendeletek 1 A jelen tanulmány „Otthon a városban. Urbanizáció, társadalom és anyagi kultúra a későközépkori Sopronban és Pozsonyban a végrendeletek tükrében" c., Budapesten 2000-ben megvédett doktori disszertációm hasonló témájú fejezetén alapul. Szeretném itt is megköszönni témavezetőm, Kubinyi András, és opponenseim, Bácskai Vera és Bessenyei József útmutatását és segítő szándékú megjegyzéseit. 2 James A Brundage: Medieval Canon Law. London - New York, 1995. 70-119., a végrendelkezésről: 87-90., a közjogi fogalmakról: 98-119. 3 Paul Baur: Testament und Bürgerschaft. Alltagsleben und Sachkultur im spätmittelalterlichen Konstanz. Sigmaringen, 1989. (Konstanzer Geschichts- und Rechtsquellen 31.) 14-35. alapos áttekintést ad az addig megjelent, elsősorban német nyelvű munkákról (a továbbiakban: Baur: Testament). Az angol és francia szakirodalomról ld. Mária Lupescu Makó: „Item lego" Gifts for the Soul in Late Medieval Transylvania. In: Annual of Medieval Studies at CEU Vol. 7. (2001) 161-164., ill. 3-7. jz., a magyar kutatásokról uo. 8. jz., és Horváth József: Egy végrendeletkutató tapasztalataiból. In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65. éves Bácskai Vera tiszteletére. Rendi társadalom - polgári társadalom Supplementum. Szerk. A. Varga László. Budapest, 1995. 433^444. 4 A hazai városi végrendeletek jogtörténeti vonatkozásairól részletesebben: Szende Katalin: A magyarországi városi végrendeletek helye az európai joggyakorlatban (A középkori Sopron, Pozsony és Eperjes példája). Soproni Szemle 53. (1999) 343-355. (a továbbiakban: Szende: Joggyakorlat.) Itt megtalálható a fontosabb nemzetközi szakirodalom is.
