Századok – 2002

Dokumentumok - Pajkossy Gábor: Az 1862. évi Duna-konföderációs tervezet dokumentumai IV/937

AZ 1862. ÉVI DUNA-KONFÖDERÁCIÓS TERVEZET DOKUMENTUMAI 943 kező államokból:) „Hongrie, Transilvanie, Roumanie, Croatie avec les pays anne­xes, Serbie etc." — azaz: „Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország a kap­csolt országokkal, Szerbia stb." (A L'Alleanza híven adja vissza a szöveget.) A tervezet szövege tehát valójában nem támasztja alá azt az értelmezést, miszerint Kossuth szerint ,,[a] keleti kérdést Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország és Szerbia és esetleg az ehhez csatolandó tartományok szövetsége (Kossuth később visszaemlékezése szerint Boszniáé, Hercegovináé, esetleg Montenegróé) oldhatja meg."14 Végül Aldor kiadásából kimaradt mintegy egy sornyi szöveg fordítása. A francia szöveg szerint: „La Constituante décidera si l'Assemblée fédérale qui e­xercera l'autorité législative et contrôlera le pouvoir exécutif, doit être unique ou si elle doit être formée par deux chambres...", a pontos olasz fordításban ez áll: „La Costituente deciderá se l'Assemblea federale che eserciterà il potere legislativo e controllerà il potere esecutivo, debba essere costituita d'una sola Camera о di due..." A magyar fordító vagy a szedő szeme átugrott néhány szón, és így ezt olvashatjuk: „A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajon a szövetségi gyülekezet (parlament), mely a végrehajtó hatalmat gyakorolja, csupán egy ka­marából álljon-e, avagy kettőből..." Bár az első közlés hibája nyilvánvaló volt, a hibát 1994-ig a szöveg minden újraközlője megjegyzés nélkül reprodukálta.15 Negyedikként párhuzamosan közöljük az Áldor-féle fordítást (amelynek a­lapja az olasz nyelvű változat), és a magunkét, amelyet a francia eredetiről készí­tettünk. Alapul e jólismert magyar fordítást választottuk, és megoldásait lehetőleg megtartottuk, akkor is, ha az nehézkesnek vagy elavultnak tűnt, de az eredeti szöveg értelmét megfelelően visszaadta. A fordításból áthúztuk mindazt, amit helytelennek, nem szabatosnak, pontatlannak ítéltünk, saját kiegészítéseinket és az általunk kínált megoldásokat félkövérrel szedtük.1 6 Utolsóként Kossuth azon megjegyzéseit hozzuk, amelyek a tervezet nála maradt példányán olvashatók. E feljegyzés szerint Kossuth „a nemzetiségi kérdés elintézését" illetőleg az 1850-ben (valójában 1851-ben) kidolgozott kütahyai al­kotmánytervre utalta volna Caninit, akinek meg is engedte, hogy az illető pontokat kiírja. Kossuth azonban rosszul emlékezett. A Canini által írt emlékeztető nem a kütahyai alkotmánytervből, hanem a „magyar bizottság" 1860. szeptember 15-i — igaz, az alkotmánytervre támaszkodó — memorandumából tartalmaz hosszú idézetet. Ha tehát Canini valamit kiírt, s az bele is került az emlékeztetőbe, az csakis a 14 Mérei: i. m. 85.; az értékelést megismétli Romsics: i. m. 46. - Mérei minden bizonnyal Kossuth a KLI1П. 736. olvasható, 1881-ben kelt fejtegetésekre gondol. 15 Kossuth Lajos üzenetei, i. m. 246. - A szövegközlő zárójelben figyelmeztet arra, hogy a „törvényhozó" szó helyett helyesen „végrehajtó"-nak kellene állnia. 16 Az Áldor-féle szövegben öt zárójelbe tett betoldás szerepel (kiemelve, zárójelen kívül a szö­vegkörnyezet): melyek (országok) a Kárpátok...; szövetségi gyülekezet (parlament)-, nemzeti egyletek­ké (consortii)-, vén és korhadt államok (értsd: Ausztria és Törökország)-, alkothatna (ez alól Kossuth a magyart sem veszi ki). A második, a harmadik és a negyedik betoldást, nyilvánvalóan a szöveg részének érezve, mind Kónyi, mind pedig Kossuth Ferenc közölte, ezért mi is reprodukáljuk. (Szabad György észrevette a negyedik betoldás utólagos jellegét, de azt — Kossuth politikai pályája, i. m. 187. és Kossuth irányadása, i. m. 274. — Kossuthnak tulajdonította.) Az első és az utolsó betoldást, a szöveg korábbi újraközlőihez hasonlóan, elhagytuk. - Összefüggő magyar fordítás a MOL R 90. 4044/a alatti példányról: Kossuth Lajos, i. m. 129-132. alatt olvasható; itt ezt követtük, de a jobb összehasonlítás végett többet őriztünk meg az Áldor-féle változat szövegéből, másfelől fordításunkat a Ricasoli-féle példány alapján természetesen javítottuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom