Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
404 DANIELA DVORÁKOVÁ A vár felosztásakor Mostic Lengyelországban tartózkodott és minden az ő tudta nélkül ment végbe. Visszatérése után azonnal panaszt tett a királynál, aki a nádor ítéletét semmisé nyilvánította, és elrendelte Mostic visszahelyezését." A király személyesen járt el a bonyolult ügyben, s végül úgy oldotta meg, hogy Bazini Györgynek Semptéért cserébe — amely újra királyi kézre került — a szlavóniai Szaplonca várát adományozta.100 A Jugo és Mostic közötti testvéri szerződés — mely annakidején azért jött létre, hogy sem köztük, sem utódaik között ne legyen vita — nem tudta megakadályozni a Mostic és Jugo fia, János közötti ellenséges viszony létrejöttét. (Jugo másik fia valószínűleg meghalt, mert a már említett egyetlen forráson kívül sehol nem szerepel.) A Sempte körüli pereskedésen kívül erről tanúskodik Zsigmond királynak Abaúj megyéhez címzett levele is. Ebből kitűnik, hogy Mostic és János nem tudott megállapodni Vizsoly birtokukon a közös vámszedésben, így mindketten külön vámházat építettek. Az utasoknak így kétszeres vámot kellett fizetniük, ami ellen természetesen tiltakoztak, így a király elrendelte a konfliktus tisztázását.10 1 Mosticot ez az oklevél említi utoljára élőként. Abaúj megye 1427-ből származó adóösszeírásában már csak Jugo Jánost említik Vizsoly (35 porta) birtokosaként.10 2 Zsigmond 1433-ban Bázelben kelt levelében felszólítja Abaúj megye valamennyi vámbirtokosát, hogy a kassaiaktól ne szedjenek vámot. Vizsoly birtokosaként itt Jugo fiát, Jánost és az elhunyt Mostic fiait jelölik meg.10 3 Tehát Mostic is hagyott fiú örökösöket maga után, ám a kutatások mai állása szerint sajnos nem tudunk további sorsukról. Jugo János Zsigmond király uralkodásának utolsó éveiben az előkelő magyar urak közé tartozott. 1436-ban a pápa engedélyezte számára hordozható oltár használatát.10 4 1439-ben Zsigmond utóda, Habsburg Albert király rendkívüli adót rótt ki a törökellenes harcok finanszírozására. A vele együtt határozó főurak közt János is szerepel.10 5 A Stibor vajdával egyidőben Magyarországra települők közt szerepeltek a lengyel Balicki család tagjai is. Balicki Prokop Stibor első erdélyi vajdasága idején (1395-1401) a Beszterce vidékén (a mai Románia területén) fekvő Radna várát bírta.106 1398-ban zálogba kapta a Sáros megyei Újvárt, valamint Zemplén megyében Sztropkó és Pazdics mezővárosokat.10 7 A király ezekkel a birtokokkal 6000 aranyforintra rúgó adósságát törlesztette, mellyel Prokopnak szolgálatai fejében tartozott. A király fogságának idején (1401) Prokop Stiborral és más lengyelekkel együtt Zsigmond oldalán harcolt, ám egy közelebbről nem ismert csata után a magyarok kivégez-99 DL 11 365. 100 DL 11 514. 101 Kassa város levéltára (a továbbiakban: AMK), Archívum secretum, Lit. E nr. 40. 102 Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Bp. 1989. 55. юз дмк, Archívum secretum Lit. E, nr. 43. 104 Lukcsics: i. m. II. 440. 105 Engel: Archontológia I. 522. 106 Engel: Archontológia I. 397, Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I-VII. Von E Zimmermann, C. Werner, G. Müller, G. Gündisch. Hermannstadt, Bukarest 1892-1991. III. 613., 527-528. 107 1398-ban meghalt az eredeti tulajdonos, Újvári (de Wywar) Lász1 ',.
