Századok – 2002
Vita - Honvári János: A gépállomások helye és szerepe a mezőgazdaság állami irányításában az 1950-es években. Megjegyzések és kiegészítések Nagy József tanulmányához I/207
VITA 219 tanács azt is engedélyezte, hogy az Állami Mezőgazdasági Gépüzem megalakításáig az FM gépállomásokat létesítsen annak érdekében, hogy a 3 éves terv keretében megvásárolt és folyamatosan megvásárolandó traktorokat fennakadás nélkül üzembe lehessen helyezni.5 3 Egy 1948. május 18-i kimutatás szerint 11 gépállomás működött az országban 188 leszállított traktorral. 1948 elején (még az AMG megszervezése előtt) az újabb gépállomásokat Fejér (Székesfehérvár, Etyek, Martonvásár), Jász-Nagykún-Szolnok (Kisújszállás, Fegyvernek, Pusztakengyel) Hajdú és Bihar (Debrecen, Nádudvar, Hajdúböszörmény, Hajdúhadháza) vármegyékben állították fel. Kisszállástól eltekintve két gócpont volt tehát: Fejér megye, ahol — részben a nagybirtok magas részaránya, részben a front hullámzása miatt — az állatállomány a legnagyobb veszteséget szenvedte el a II. világháborúban, illetve a nehezen művelhető, kötött talajú, és ugyancsak nagy igahiánnyal küszködő Közép-Alföldön. A telepítésben minden bizonnyal szerepet játszott a közlekedés is, ti. a legelső alföldi gépállomások kivétel nélkül a mai 4. sz. főútvonal, illetve a Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza vasúti vonal mellett feküdtek.54 1948. augusztus 1-jéig — nagyjában tehát az agrárpolitikában bekövetkező gyökeres fordulatig — 38 gépállomást állítottak fel az első 3 éves terv keretében, amelyeket 548 traktorral és 171 cséplőgéppel (valamint egyéb gépekkel) láttak el.5 5 Az 1948 augusztusáig felállított gépállomások még egészen más céllal, szervezettel, vezetéssel jöttek létre, mint az agrárpolitikában azt követően bekövetkezett fordulat után. Ekkor a termelőszövetkezeti csoportok szervezése még nem kezdődött meg, ezért a gépállomások legfontosabb célja az igával nem rendelkező újbirtokosok segítése volt. (A Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem létesítéséről szóló 1948. április kormányrendelet tervezetében az egyéni gazdaságok segítése a gépállomások kizárólagos feladataként fogalmazódott meg, ez azonban az elfogadott és nyilvánosságra hozott változatból kimaradt.) A gépállomások — olvashatjuk a Kisszálláson felvett jegyzőkönyvben — a 3 éves tervben létesített állami üzemek, „melyeknek feladata az újonnan földhözjuttatottak gazdálkodásának elősegítése és az ország mezőgazdasági termelésének fokozása."5 6 A földművelésügyi miniszter 1948 áprilisában arról írt, hogy a „gépállomások felállításával különösképpen (az) újonnan foldhözjuttatottakat kívánom támogatni és így a gépállomások gépei elsősorban az újonnan földhözjuttatottak részére fognak bérmunkát végezni." És nemcsak az újbirtokosoknak, hanem tisztes bér fejében minden parasztnak (eleinte — horribile dictu — a kulákoknak is) dolgozott. Még nincs állami nagygépmonopólium sem, a gépállomások (és a szerveződő állami birtokok) néhány száz traktora mellett a földműves-szövetkezetek és az egyéniek több mint 53 MOL XIX-K-l-u FM Termelési Főosztály Gépesítési Ügyosztály 16. doboz. Előterjesztés a Gazdasági Főtanácshoz, 1948 (közelebbi dátum nélkül) 54 Állami Mezőgazdasági Gépüzem, 1948. V 18. Gazdaságstatisztikai Tájékoztató, 1948. 8. sz. 478. 55 A hároméves terv eredményei és az ötéves terv feladatai. Anyag és Adatszolgáltatás, 1949. 4. sz. 40. 56 MOL XIX-K-l-u FM Termelési Főosztály Gépesítési Ügyosztály 24. doboz Kisszálláson 1948. január 27-én felvett pártközi értekezlet jegyzőkönyve, amelyen a jegyzőn túl az MKB az SzDP az UFOSZ, a FEKOSZ, a Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Bizottság képviseltette magát.
