Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR... 1283 Év KAS HAS 1846 26,2% 19,4% 1847 23,5% 19,7%) Látható, hogy a törlesztések aránya az indulást követő periódusban rendkívül magas, hogy aztán a gazdasági ciklikusságnak köszönhetően ingadozva ugyan, de lényegében stabilizálódjon alacsonyabb szinten. A KAS esetében kb. 23-24, a HAS esetében pedig 19-20 százalékon. Ez meglehetősen alacsony arány, a takarékbetétek visszfizetésének igényéhez képest legalábbis. Emiatt pedig a takarékbetétek visszafizetésének legfontosabb forrása azok folyamatos bővülése maradt. Ennek tükrében egyértelmű, hogy a takarékpénztárak növekedési dinamikáját alapvetően az új betétek gyűjtésének képessége határozta meg, más tényezők ebből a szempontból sokkal kevésbé voltak jelentősek. így a takarékpénztárak fejlődése dinamikus maradhatott 1848-ig, mivel a korábbi megtakarítások jelentős része átkerülhetett hozzájuk, illetve mivel a gazdasági környezet segítette a betétgyűjtést. Ezt követően azonban, már más feltételek közt, a fejlődést stagnálás váltotta fel, melyből a takarékpénztárak képtelenek voltak kitörni, betétgyűjtésüket dinamizálni. A KAS hiteleinek földrajzi megoszlásáról is rendelkezünk adatokkal: Hitelek földrajzi megoszlása KAS, forint C. M. Év Brassó Barcaság Egyéb összesen Év összeg százalék összeg százalék összeg százalék összesen 1841 112782 66,0% 27015 15,8%. 31190 18,2% 170987 1842 133057 67,3% 28896 14,6% 35830 18,1% 197783 1844 184800 69,4%. 44783 16,8% 36666 13,8% 266249 1846 269171 68,4% 59683 15,2% 64571 16,4% 393425 Forrás: SW 1842., 1843., 1845., 1847. évfolyam A táblázat adatai alapján egyértelmű, hogy a legjelentősebb „hitelfelvevő" Brassó városa volt. A hitelek aránya meglehetősen stabil, rendre eléri vagy meghaladja a kétharmadot. A Barcaság7 2 városaiba és falvaiba a hitelek mintegy 15-16 százaléka került, míg a fennmaradó rész a Barcaságon kívüli területeken került elhelyezésre. Bár ez utóbbi rész kissé csökkent 1841-től 1846-ig, a tendencia nem egyértelmű. Átlagosan a brassói hitelek voltak a legmagasabbak, 1846-ban 735,5 fl öszszegűek. Ezzel szemben a Barcaságban az átlagos hitelösszeg csak 73 fl, vagyis mindössze a brassói tizede! Az egyéb területeken elhelyezett hitelek átlaga 316,5 fl volt.7 3 Látható, hogy a hitelkihelyezés döntően Brassóban történt, ahol igen jelentős volt a nagy adósok szerepe az üzletmenetben. A másik véglet a Barcaság, ahonnan inkább a kisegzisztenciák, elsősorban a parasztok folyamodtak hitelért.74 Egyben a megoszlás valószínűvé teszi azt is, hogy míg Brassóban elsősorban a 72 A Barcaság - németül Burzenland, románul Tara Bârsei - Erdély Brassó körül elhelyezkedő tájegysége, melyet ekkor a Brassó-vidék (Districtus Coronensis, Distrikt Kronstadt) közigazgatási egysége fogott össze a szász önkormányzat részeként. 73 Tudósítás a közgyűlésről, SW 1847. 15. febr. 22. 74 Vö Albrichsfeld megállapításával 1839. jan. 22-én, miszerint a vidéki lakosság elsősorban hitelért fordul az intézethez. Úgy tűnik ez a tendencia nem változott meg 1848-ig sem. Tudósítás a közgyűlésről, SW 1839. 4. jan. 24.
