Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569
A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 601 játos elem volt ugyanakkor a csehszlovák választások elismerése: a törvényhatósági bizottságok és a városi-községi képviselőtestületek tagjai a korábban titkosan megválasztott személyek maradtak. Talán Jaross tiltakozása19 0 is hozzájárult ahhoz, hogy a virilizmust nem vezették be újra (kivéve a kiegészülő vármegyék magyarországi részeit, ahol az továbbra is érvényben maradt). Mindennek eredményeképpen a képviselőtestületek tagsága lényegesen eltért a csonkaországiétól: feltűnően nagy számban szerepeltek közöttük munkások, bányászok, kisgazdák.19 1 Ugyanakkor szlovákok — Kassa város kivételével — még mutatóba sem igen kerültek be a törvényhatóságokba.19 2 Hasonló volt a helyzet a tisztviselők, a jegyzői kar és az ügyviteli alkalmazottak körében is.19 3 Az 1938. december 22-én bevezetett új, polgári közigazgatás első megnyilvánulásaiban igyekezett a meglehetősen rossz közhangulatot javítandó demokratikus, nemzetiségileg elfogulatlan és főleg szociálisan érzékeny színben föltűnni. Kassán Borbíró Ferenc főispán bemutatkozó beszédében a szociális-társadalmi kérdéseket, a munkanélküliség és a szegénység felszámolását nevezte meg programja legfontosabb részeiként.19 4 Bars-Hont vármegye főispánja pedig egyenesen arról ejtett szót, hogy a „vármegyék az utolsó években a feudoliberális (sic!) befolyás alól felszabadulva átalakultak szociális és népi vármegyékké", s ezekben a testületekben a hagyományos középosztálynak a „népi erőkkel és értékekkel együttműködve" kell dolgozniuk.195 A „szociális törvényhatóság" gondolata, — mely 1938-ban az anyaországi közigazgatásban is kezdett általánossá válni,19 6 — a visszacsatolt Felvidéken a 190 A visszacsatolt területek közigazgatásáról. MOL K-150. 2839. cs. 5635/1939. Jaross egyébként — bár korábban hevesen ellenezte — az 1938. december 12-i minisztertanácson ellenvetés nélkül fogadta el a vármegyerendszer visszaállítását. 191 Uo. A helyzet az 1710/1939. Me. módosító rendelet kiadása után sem változott számottevően, pedig ez a főispánok jogává tette a törvényhatósági bizottsági tagok egyharmadának kinevezését. Ennek köszönhetően a Népszava — mely a felvidéki ügyekkel egyre inkább kritikusan állt szemben — elismerően szólt a rendezésről. (A felszabadult Felvidék új közigazgatási rendje. Népszava, 1938. december 18.) 192 Kassán 49 magyar mellett 7 szlovák tagot is kinevezett a belügyminiszter. (Itt az új kassai törvényhatóság névsora. Felvidéki Újság, 1939. január 14.) Másutt ilyen jelenséggel csak elvétve lehetett találkozni. 193 A tisztviselők névsorait tanulmányozva kitűnik, hogy az alkalmazottak kb. fele helyi lakos volt, ám szlovák név még kivételként sem tűnik föl. (pl.: 95.353/1938. Bm. Bars-Hont vármegye tisztviselői karának kinevezése. SOA, Nitra, Bars-Hont vármegye közgyűlésének iratai, 4/1939. kgy. Uo, 123/1940. kgy. AMM Komarno, Polgármesteri iratok, II. adm. 63. dob. 17.271/1940.) Ez ellen és az igazolóbizottságok működése ellen a szlovákiai sajtó számos esetben tiltakozott. (Pl.: Nas pomer k Mad'iarsku na petrase ν slovenskom sneme. Slovák, 1939. november 30.) A községi adminisztrációban a helyi munkaerők száma még nagyobb volt: 1939 nyarán mintegy 180 nem magyar képesítésű jegyző és ugyanennyi segédjegyző volt állományban (Mt., 1939. június 9, 48. napirendi pont. MOL. K-27. 201. dob.) 194 Kassa sz. kir. város Törvényhatósági Bizottságának a Magyar Szent Koronához való visszacsatolás után, 1939. január 28. napján tartott első ünnepi üléséről készült jegyzőkönyv. Kassa, 1939. 195 SOA, Nitra, Bars-Hont vármegye közgyűlésének iratai, 3/1939. kgy. 196 Csöppüs István: A komáromi norma - egy szociálpolitikai kísérlet Magyarországon. Századok, 1992. 2. 259-284; Valkó László: Az új magyar szociálpolitika. Szociális célkitűzések és a céltudatos szociálpolitika. Magyar Társaság Könyvei, 2. Magyar Társaság, Budapest, 1940; A szociális vármegye. A Komáromvármegyei Közjóléti és Gazdasági Szövetkezet működése. Magyar Közigazga-
