Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1269 egyértelmű. A vlahok tényleges katonai szolgálatra kötelezett, privilegizált parasztok (főleg pásztorok), akik a katonáskodás mellett rendkívül kedvező átalányadóval tudták le kötelességüket az állam iránt; szervezetükben oszmán és saját elvek, hagyományok és intézmények keveredtek. A vlah közösség alapegysége a család (háztartás, füst); a rendszer kikristályosodásának idején, a 15. század utolsó évtizedeiben a szendrői-vidini régióban öt, Boszniában és Hercegovinában általányban tíz, ritkán tizenöt család volt köteles egy harcost állandóan fegyverben tartani a környék folyamatos védelmére, háborű idején azonban minden családból egy fegyveres lovasnak kellett hadba vonulnia9 4 (a harcoló vlahokat a szó eredeti jelentésében gyakran szintén vojnuknak hívták). Az adó nagyobb részét is a családokra vetették ki. Alapja a forint-, törökül flóri-adó volt, ezért lett a vlah megjelölés szinonimája a flóri-fizető, a flóridzsv. minden vlah háztartás egy aranyforinttal tartozott a kincstárnak, amelyet akcséra számoltak át, s kiegészítettek néhány kisebb tétellel, évente egy kos és egy bárányos anyajuh szintén átszámított értékével. A maradék kötelezettség a vlahok katunnak nevezett közösségeit terhelte; ez a fogalom Albániától a szláv területeken át Havasalföldig mindenütt létezett, és a pásztorok együtt vándorló csoportjait és azok állandó szállásait jelölte.95 1476-ban Észak-Szerbiában húsz,9 6 a következő évtizedek már idézett török törvényei általánosan ötven flóri-fizető háztartást vettek egy katunnak, és erre az egységre róttak ki még további beszolgáltatni valókat, egy sátrat, lószerszámot, két kost, sajtot és egyebet. Mindez pénzre átszámítva egy háztartást évi 75-83 akcse adóval (később 90 akcséval) terhelt meg, ami igen mérsékelt, hiszen a vlah jogállás minden más adó alól mentességet biztosított.9 7 A katonáskodó vlahok legfőbb elöljárója a terület szandzsákbégje volt, aki — ahogy általában — emberei, a vojvodâk és a szubasik útján tartotta a kapcsolatot a vlahokkal is.98 Az oszmán törvények a helyi katonai-polgári adminisztráció e szokásos vezérhármasa mellé a rendszerbe emelték a vlahok saját elöljáróit is: kerületenként, náhijénként a kenézeket, falvanként a primity ur ókat A nem egyszerűen elfogadás és átvétel, hanem a rendszerbe emelés azt jelenti, hogy addig, amíg a katonáskodó vlahok a balkáni oszmán megszállásban, a határvédelemben és a további terjeszkedésben fontos szerepet játszottak, e saját elöljárók elsősorban ι 94 II. Mehmed hercegovinál és szendrői kánunja Akgündüz i.m. I, 494, 527-528. A branicsevói, vidini, szendrői, boszniai és hercegovinál vlahoknak II. Bajezid által adott kánunok Akgündüz, i.m. \ Π, 73, 380-381, 406-409. Hóvári János: Adalékok az eflak-kérdés történetéhez. Keletkutatás 1992 ősz, 86-88. 1 95 Hunfalvy, Az oláhok története i.m. II. 313. Gáldi - Makkai, A románok története i.m. 78. Tamás, Rómaiak, románok és oláhok i.m. 140. Schramm, Korai román történelem i.m. 55. 96 Dusanka Bojanic-Lukac: Vlasi u Severnoj Srbiji i njihovi prvi kanuni. Istorijski Casopis 18(1971), 256. 97 A szolgáltatásokat részletező, 1527. évi szendrői vlah-kánunnáme magyar fordítása Hóvári, Adalékok i.m. 87-88. 98 A vlahok fölötti rendelkezésért a szandzsákbégek időnként a központi hatalommal is szembe szálltak, s előfordult, hogy a 16. század második felében, a vlahok csillagának alászállta után, a szandzsákbégek győztek, pl. 1586-ban a vidini bég. Dusanka Bojanié-Lukac: Negotinska krajina u vreme turske vladavine. Glasnik Etnografskog Muzeja u Beogradu 31-32(1968-1969), 65-110. 99 Pl. a zvorniki szandzsák legnagyobb kenézségébe, amely a krupányi néhijéval volt egyenlő, 38 primityurság tartozott. Milan Vasic, Knezine i knezovi timarlije u Zvornickom sandzaku u XVI vijeku. Godisnjak Istoriskog Drustva Bosne i Hercegovine 10(1959), 259.
