Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1259 kori európai határaira, és lett a 15. századra működésük fő területe a Balkán-félsziget. De Anatóliából még ekkor sem tűntek el; nemcsak a szultánok keletre vezetett hadjárataiban, így az ankarai csatában2 6 vettek részt, hanem — a jól értesült és pontosan tudósító genovai Iacopo de Promontorio de Campis 1475 körüli tudósítása szerint — Kis-Azsiában éppen annyi, szerinte 6000 akindzsi állt nagyobb részt a hadjáratok, kisebb részt a határvédelem rendelkezésére, mint a Balkánon.2 7 Őseiket — előképeiket? -— a bithyniai harcok szereplői, a muszlim nomád-török és az átállt és áttért görög harcosok között kereshetjük; van aki az utóbbiakkal azonosítja és a korai időben keresztényeknek tartja őket,2 8 más kategorikusan állítja, hogy akindzsik csak a Balkánon léteztek.2 9 Az biztos, hogy dúló-fosztó harcmodoruk a balkáni háborúkban teljesedhetett ki, és jutott nagy harci értékre, a félsziget katonai beolvasztását megelőző, évszázadnyi időben, amikor az Anatóliából átkelő hadvezérek és az európai oldalon már sátrat vert ún. határbégek vezetésével a balkáni államok fárasztása, gyötrése folyt. Területenként különböző nevüket is az egyes körzetekben harcoló és kormányzó határbég-családokról kapták.3 0 Még a balkáni harcok idején megkezdődtek beütéseik Magyarországra, elültük után pedig ez lett a fő vadászterületük. Napjuk 1595-ben a gyurgyevói vereséggel áldozott le, amelyben többségük odaveszett.3 1 Megritkult soraikat nem töltötték fel, helyüket az ellenséges országok dúlásában a tatár segédhadak foglalták el.3 2 Összes számuk Promontorio de Campis szerint 12.000 volt, az oszmán történetírók — bizonyára túlzással — a 15. század közepén 40.000-re becsülték őket.3 3 Szulejmán szultán 1521-ben Magyarország ellen vonuló seregében állítólag 20.000-en voltak.3 4 1516-ban Boszniában szultáni rendelettel ezer akindzsit vettek jegyzékbe, akiknek egymást váltva mindig a fele harcolt.3 5 1559-ben Moreában számuk több mint 7000-re rúgott.3 6 1560-ban részletes jegyzéket állítottak össze a tráciai, macedóniai és észak-görögországi akindzsikról, amelynek sajnos csak az első lapjai maradtak fenn, ezeknek a területeknek 23 körzetét (kaza) sorolták fel olyannak, amelyben összeírandó akindzsik éltek.3 7 Az akindzsikat kezdetben toborozták — néha erővel3 8 —, a 15. század második felében 26 Nicoarä Beldiceanu: Les Roumains à la bataille d'Ankara. Südost-Forschungen 14(1955):2, 443-444. (Új kiadása: Ν. Beldiceanu·. Le monde ottoman des Balkans (1402-1566). Institutions, société, économie. London 1976, I.) Gökbilgin, Osmanli müesseseleri te§kilati i.m. 52. 27 Franz Babinger·. Die Aufzeichnungen des Genuesen Iacopo de Promontorio de Campis über den Osmanenstaat um 1475. München 1957, 54-55, 60-61, 68-69. 28 Werner, Die Geburt i.m. 105. 29 Olga Zirojevic: Tursko vojno uredenje u Srbiji (1459-1683). Belgrád 1974, 190. 30 Ismail Hakki Uzunçarqili·. Akmci. In: Islam Ansiklopedisi I. Istanbul 1993 (második, bővített kiadás), 239-240. Szakoly Ferenc - Fodor Pál·. A kenyérmezei csata (1479. október 13.). Hadtörténelmi Közlemények 111(1998):2, 312-313. 31 Uzunçarçdi, Akinci i.m. 240. 32 A History of the Ottoman Empire to 1730. Ed. by M. A. Cook. Cambridge 1976, 32-33. 33 Uzunçarçdi, Akinci i.m. 239-240. 34 Káldy-Nagy, A török állam hadseregének kialakulása i.m. 188. 35 Akgündüz i.m. III. kitap: Yavuz Sültem Selim devri kanunnameleri. Istanbul 1991, 378. 36 Uzunçar§di, Akinci i.m. 240. 37 Izvori za bölgarszkata isztorija (Fontes Históriáé Bulgaricae) XVI; Turszki izvori za bölgarszkata isztorija III. Összeállította Bistra Cvetkova, szerkesztette B. Cvetkova és A. Razbojnikov. Szófia 1972, 39-40. 38 Káldy-Nagy, A török állam hadseregének kialakulása i.m. 190.
