Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
780 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY híveitől távol, Lengyelországban élt — a bákói püspök címét viselte, és Moldvát a saját egyházmegyéjének tekintette. (Bandini, a misszionárius apostoli adminisztrátor és Zamoyski, a távolban élő, nem rezideáló megyéspüspök viszálya nagyon hasonlított ahhoz a konfliktushoz, amely a magyarországi török hódoltságban missziózó bosnyák ferenceseket és a közülük kikerülő belgrádi misszióspüspököket a távolban, a királyi Magyarországon élő megyéspüspökökkel szembeállította.) Noha a bosnyák ferencesek és jezsuiták a magyarországi hódoltságban az elképzelhető legélesebben szemben álltak egymással, most Bandini a moldvai jezsuita misszionáriusokra, mindenek előtt a magyar Веке Pálra támaszkodott, ő volt az érsek kísérője és a tolmácsa. Bandini a távoli Moldvában is élénk érdeklődéssel kísérte egykori krasssóvári missziója életétét, ott dolgozó rendtársai szenvedéseit. Rómába írt leveleiben részletesen beszámolt a Temesközben török fogságba vetett és megkínzott bosnyák ferencesek kálváriájáról.126 Marco Bandini nem egyedül ment ebbe a távoli és ismeretlen missziós tartományba, hanem több bosnyák és bolgár obszerváns ferences szerzetes is követte. A Bosnensis-nek azaz boszniainak mondott Fra Elia Davniscianin obszerváns ferences 1645-ben Konstantinápolyból érkezett Moldvába.127 Tommaso Koich a Camengrado bosnyák ferences 1653-ban moldvai vikárius és a bákói kolostor elöljárója volt.12 8 1651 és 1655 között Moldvában térített az a Mariano a Sarajevo is, aki még 1630-ban Stefano a Salina és Stefano a Lopara társaságában érkezett i Erdélybe, ám akkor az új missziót hamar odahagyva, visszament Boszniába. Az erdélyi őrség megalakítása után, az 1640-es években, Fra Mariano azonban már ismét Erdélyben missziózott, (innen már 1645-ben „átrándult „ Moldvába is), megválasztották az erdélyi kusztódia őrévé is,129 majd — alighanem Bandim hívását követve — Moldvába ment, ahol az általános püspöki helynök tisztét töltötte be.13 0 Két fiatal bosnyák szerzetest, papnövendéket Marco Bandini segített lengyelországi tanulmányaikhoz: 1647-ben Erdélybe küldte Pietro Novukovich da Varese és Francesco Bankovich da Derventa klerikusokat, — velük találkozunk már, hiszen két évtizeddel később, 1666-ban éppen őket, mint a lázadó bosnyákokat vezette el Fra Modesto a Roma bilincsbe verve a mikházai kolostorból! —, ők Erdélyben tettek fogadalmat, 1649-ben pedig Bandini Lengyelországba küldte őket, hogy ott tanuljanak.131 126 Andrei Veress: Scrisorile misionarului Bandini din Moldova (1644-1650). Academia Romána, memoriile secÇiuni istorice. III/VI. 13. Bucure§ti 1926. 333-397. 127 Moldvai csángó.... I. 314. 1647-ben Fra Elia vissza akart térni Boszniába, ám mivel közismertek voltak ellentétei a boszniai provinciálissal, Bandini nem engedte el, attól tartva, hogy csak botrányt okoz; - a Hitteijesztés Szent Kongregációja egyetérthetett ezzel az érveléssel, mert Fra Elia a következő években Nemcen, majd Galacon szolgált mint plébános. 128 Moldvai csángó... II. 502. 129 APF SOCG Vol. 404 Fol. 272. 130 Moldvai csángó... II. 463-463. 482-483. 131 Ez rendkívül felháborította az erdélyi kusztoszt, Modesto a Romát, a római obszerváns ferences provinciához tartozó szerzetest, akit a Hitterjesztés Szent Kongregációja küldött Erdélybe, és itt, mivel a bosnyákok rendkívül ellenségesen fogadták, elszánt ellenségük lett. Most is gúnnyal irt a két klerikusról, botrány volt papnövendékként elfogadni és külföldi tanulmányokra küldeni őket, mert „nem tudnak sem írni, sem olvasni". Relationes... 272.
