Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
776 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY őrségben mindaddig viszályok dúltak, amíg csak térítettek boszniai ferencesek Erdélyben.10 7 Az őrség alapítása után Stefano a Salina sürgetésére a provinciális Boszniából újabb 3-4 fiatal szerzetest küldött Erdélybe, az egyszer itt már megfordult Mariano a Sarajevo, továbbá Bartolomeo d'Immotta vezetésével, ezután az Erdélyben térítő bosnyák ferencesek száma 4 és 7 között ingadozott, mert néhány barát hol Erdélybe jött, hol visszament Boszniába.108 A bosnyákok és a magyarok közti viszályt a Hitterjesztés Szent Kongregációja egy olasz obszerváns ferences kiküldésével igyekezett megszüntetni.10 9 Fulgenzio a Jesi a rend római provinciájából érkezett még 1628-ban Magyarországra, mint az itteni ferences iskolák tanára. A Róma melletti farfai kolostor könyvtárában sikerült megtalálni egy 1625. évi kiadású ferences rendtörténetet, amely Fulgenzio a Jesi kolostoráé, a nazzanoi kolostoré volt, és amelyet Fra Fulgenzio a házfőnök engedélyével kikölcsönzött - talán éppen Magyarországon használta.11 0 Fulgenzio még az erdélyi őrség megalakulása előtt, 1638-ban kapott Erdély területére missziós felhatalmazást a Hitterjesztés Szent Kongregációjától. Miszszióját azonban megakadályozta Lósy Imre esztergomi érsek, aki Fulgenzionak a gyöngyösi jezsuitákkal a böjtről folytatott elmérgesedett vitáját igen rosszallotta és Fulgenziot kártékony, összeférhetetlen szerzetesnek tartotta.11 1 Fulgenzio viszszatért Itáliába, ahol a Róma melletti Carpenta kolostorában élt és tanított. Fulgenzio csak Lósy halála után, 1643 nyarán indulhatott el Itáliából új missziójába. A Kongregáció missziófőnökké és az erdélyi kusztódia őrévé nevezte ki, azt remélve, hogy mivel Fulgenzio se nem magyar, se nem bosnyák, hanem az egyház központjából, Rómából érkezett, ezért a viszálykodó magyar és bosnyák ferencesek a nagy tudású római szerzetest egyaránt elfogadják majd elöljárójuknak, és így a bosnyák-magyar háborúságnak véget vethetnek. Valójában azonban éppen fordítva történt: Fulgenziot sem a bosnyákok, sem a magyarok nem ismerték el mint kusztoszt, és a misszió alapítója, a korábbi őr, Stefano a Salina is igen ellenségesen nézett a „betolakodó" olaszra. Ennél is fontosabb volt, hogy az erdélyi ferences misszió patrónusai, az erdélyi katolikus urak sem látták szívesen a magyarul nem tudó szerzetest. Fulgenzio hamar belátta a küldetése kudarcát és Gyergyó székbe ment, ahol az egyik katolikus földesúr, Lázár István támogatásával kis missziót létesített Szárhegyen, itt is halt meg pestisben 1646 októberében.112 107 A bosnyák ferencesek szerették volna megszerezni Csíksomlyó kolostorát is a magyaroktól, de ezt az erdélyi katolikus urak — a bosnyákok beszámolói szerint „nagy botrányok közepette" — megakadályozták. APF SOCG Vol. 34. Fol. 9. los Ap F SOCG Vol. 400. Fol. 27. Tóth I. Gy.: Bosnyák ferencesek a Székelyföldön 1638-ban. Székely Nemzeti Múzeum Evkönyve 2000. s. a. 109 APF SOCG Vol. 408. Fol. 192/r-v. 110 Biblioteca del monasterio Santa Maria di Farfa (Lazio). Stampati. Lucas Wadding: Annales minorum seu trium ordinum a Sancto Francisco institutorum. Tomus I. Lugduni MDCXXV A címlapon a címtől balra Fulgenzio a Jesi jellegzetes betűivel: Pertinet ad conventum Sancti Francisci Nazzani (ez utolsó szóból csak az N és a két z betű olvasata biztos, mert a szú erősen kirágta, de ez volt Fulgenzio kolostora), a címtől jobbra szintén Fulgenzio a Jesi írásával: Nunc vero ad usum fratris Fulgentii ab Esio cum licentia superioris. 111 Relationes... 51-56. 259-265. Galla Ferenc: Fulgenzio da Jesi ferences misszionárius vitája a böjtről a gyöngyösi jezsuitákkal. Regnum 1944^16. Bp. 1947. 1-31. 112 APF SOCG Vol. 96. Fol. 304. Vol. 219. Fol. 418.
