Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 765 niába, míg a harmadik társuk, Elia da Posega a bosnyák ferencesek ekkor induló erdélyi missziójába ment Stefano a Salina társaságában, majd onnan ő is Boszniába távozott - ezzel a temesközi misszió egy évtizedre elárvult.56 A temesközi missziót egy évtizeddel Bandini távozása után egy másik boszniai ferences, Giovanni Desmanich folytatta. Desmanichot aki, — akárcsak korábban Marco Bandini, — belgrádi káplánként szolgált, Bandini 1639-ben rövid időre elvitte Krassóvárra, amikor fel akarta támasztani a missziót.57 A ferences rendfőnök azonban Desmanichot egy társával együtt 1640-ben Rómába hivatta, hogy a két boszniai ferencest, mint a török ügyekben járatosakat, szentföldi miszszióba küldjék. A Hitterjesztés Szent Kongregációja végül is úgy döntött, hogy a Temesközben nagyobb szükség van a két ferencesre, ezért oda kaptak missziót.58 Krassóváron ekkor már nemcsak a katolikus imák és szertartások merültek feledésbe, de erősen düledezett az a kis fatemplom is, amelyet 1626-ban Bandini építetett. A romos fatemplomot — mivel már egy évtizede nem miséztek benne — a helybeli parasztok ólnak használták és itt kerítettek sort a disznóvágásra is. A helybeli lakosság az évtizedes szünet után nem kis bizalmatlansággal fogadta , a misszionáriust, kezdeten csak a legfontosabb, az emberi élet fordulóit jelentő szentségeket, a keresztséget és az esketést fogadták el tőle, de a prédikációit nem 1 akarták meghallgatni.5 9 Ezután Desmanich Boszniába ment, hogy társakat szerezzen a misszióba. Az olovoi kolostorban Andrea Stipanchich d'Almissa ferencest adták mellé, akit Desmanich mint a misszió főnöke Lippára küldött, itt Bandini idejéből csak egy düledező szalmatetős faházikó maradt. Miután a bosnyák ferencesek krassó, vári kis missziója megerősödött, több missziós fiókállomást létesítettek: Fehértemplomban Francesco Vlacianin ferences szolgált, hasonlóképpen Székás faluban I Paolo Horichich da Makarska,60 míg magán Krassóváron Desmanich mellett An' tonio Suglich da Spalato dalmát származású bosnyák és Gabriel Thomasi bulgár I ferencesek misszióztak.61 A törökök templomépítési tilalma miatt Lippa kivételével (ennek felépítéséhez Stipanchich magából Isztambulból hozott engedélyt!) a szerzetesek csak faházakat építhettek, templomot nem, a görögkeletiek így is bevádolták őket, hogy valójában templomokat emeltek engedély nélkül, - a barátok a török hatóságok előtt csak nagyösszegű „ajándékokkal" tudták tisztázni magukat.6 2 Marco Bandini Desmanich sürgetésére 1643-ban rövid időre ismét a Temesközbe ment, de ezúttal nem a török, hanem az erdélyi területen, a korábbi jezsuita misszióban, Karánsebes mezővárosban térített, mert félt, hogy a karánsebesi jezsuitáknak az előző évben elhagyott missziója elveszik a katolikusok számára. 56 APF SOCG Vol. 406. Fol. 349. Vol. 127. Fol.l. A lippaiak Giovanni d'Imotta távozása után az olovoi kolostor gvárdiánjától kértek maguknak papot, aki azonban nem adott, később pedig Pietro Massarecchi bari érsek — aki adminisztrátorként a hódoltságot irányította, — egy világi papot, Don Stanislao Philipovichot küldött Lippára, aki hat évig működött itt plébánosként. 57 APF SOCG Vol. 81. Fol. 250-252. 241-242/v. Vol. 82. 200-202v. 58 APF SOCG Vol. 401. Fol. 86. Vol. 125. Fol. 17-18/v. 59 APF SOCG Vol. 85. Fol. 396. Relationes... 79-107. 60 APF SOCG Vol. 172. Fol. 380. 61 APF SOCG Vol. 85. Fol. 395. Vol. 34. Fol. 9. Vol. 36. Fol. 60. Vol. 89. Fol. 51. 62 APF SOCG Vol. 127. Fol. 12. Vol. 179. Fol. 123. Vol. 87. Fol. 189. Vol. 218. Fol. 97. Vol. 96. Fol. 281-282.
