Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
756 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Az oszmán birodalom európai területén több szerzetesrend is missziózott. A magyarországi hódoltságban, amely csak félig-meddig tagolódott bele a szultán birodalmába, magyar és német jezsuiták, olasz és magyar ferencesek, raguzai bencések is térítettek. A fővárosban, Isztambulban, ahol fontos keresztény kereskedő közösségek éltek, a jezsuiták, ferencesek és domonkosok is missziókat tartottak fent, ahonnan azután a török vazallus fejedelemségekbe, Havasalföldre és Moldvába rajzottak ki a szerzetesek, újabb sikeres missziókat létesítve. Belgrád és Isztambul között azonban, a török megszállta Balkán mélyén a bosnyák ferences rendtartomány jelentette a katolikus egyház egyetlen, a törökök által megtúrt intézményét. Bár a bosnyák ferences provincia maga is igen nehéz helyzetben volt, számos kolostorát elvesztette, és a tartományban egyre több katolikus hivő tért át az iszlámra, a boszniai ferencesek a 16. század második felében mégis missziós expanzióba kezdtek, Boszniától távoli tartományokban is térítőmunkát indítottak. A 17. század derekán már az erdélyi Mikházán, a moldvai Bákón, a bulgáriai Csiprovácon és a magyarországi Pesten is bosnyák ferencesek gyóntattak-áldoztattak, azaz a középkori boszniai királyság határaitól már igencsak távol eső, de egyaránt a töröknek adózó vidékeken is ők tartották fent a katolikus hitet. Míg azonban Boszniában a ferencesek egyedül képviselték a katolikus egyházat, sem más szerzetesrendekkel, sem a világi klérussal nem kellett < osztozniuk, a magyarországi hódoltságban és Erdélyben erős konkurenciába üt- , kőztek, ami folyamatos konfliktusokat okozott a boszniai ferencesek és a többi katolikus pap között - legyen az érsek vagy egyszerű világi plébános.1 4 j A bulgáriai misszió 1596-tól a bosnyák ferencesek kiterjesztették a térítőmunkájukat Bulgáriára ( is, ahol a katolikusok száma erősen megnőtt sok pauliciánus eretnek áttérésével i (ezt a Pál apostol nevét viselő közel-keleti dualista világképű szektát a 12. századi bizánci császárok telepítették át Bulgáriába). VIII. Kelemen pápa a megerősödő bulgáriai katolicizmus számára 1601-ben megalapította a szófiai püspökséget (ezt 1642-ben érsekség rangjára emelték). Pietro Salinate boszniai ferences lett az első szófiai püspök. Amikor ő 1623-ban a boszniai Gradovar kolostorában meghalt, akkor Paolo Papich, a magyarországi Bácskában missziózó bosnyák ferences tűnt a legesélyesebb jelöltnek, aki ezért Rómába is elment, ám a Szentszék végül nem őt nevezte ki, hanem egy Bulgáriában született ferencest, Elia Marinit.15 A további címe ellenére olasz nyelvű forráskiadvány). Tóth István György: Egy albán érsek a magyarországi török hódoltságban. Pietro Massarecchi belgrádi apostoli adminisztrátor levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához. In: Borsa Iván Emlékkönyv. Szerk. Csukovits Enikő. Budapest 1998. 245-282. 14 A szerzetesrendek szerepére a trentói zsinat utáni katolikus megújulásban: Robert Bireley. The refashioning of Catholicism 1450-1700. Washington 1999. 25-44. Ronnie Po-Chia Hsia: The world of Catholic Renewal 1540-1770. Cambridge 1998. passim. Tóth I. Gy:. A trentoi zsinat és Magyarország. Vigília 1999/5. 339-347. 15 Basilius Pandzic-, Relatio de provincia Bosnae Argentinae anni 1623. In: Radovi Hrvatskg povijesnog instituta u Rimu 1-2. Roma 1965. 211-234. Eusebius Fermendzin: Acta Bulgáriáé ecclesiastica. Zagrabiae 1887. 28-35. Ivan Dujcev: II cattolicesimo in Bulgaria nel secolo XVII secondo i Processi informativi sulla nomina dei veseovi cattolici. Roma 1937. 9-74. Dokumenti za katolicseszkata gyejnoszt v B'lgarija prez XVII. vek. Ed. Szvilen Sztanimirov. Szofija 1993.25-29. (Bulgár címe ellenére olasz nyelvű forráskiadvány).
