Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597

AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '627 Szlovákiát.25 8 A cseh-szlovákiai magyarság egyik vezetőjét, Szüllő Gézát is fogadta Ciano külügyminiszter egy nappal korábban. Ciano határozottan kijelentette neki, hogy Olaszország támogatja a Kárpátokra vonatkozó magyar-lengyel törekvéseket, Pozsonyért azonban nem hajlandó síkra szállni.25 9 Szüllő a fontosabb olasz lap­kiadókat végigjárva azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország iránt álta­lános a szimpátia, csak a „taktikázást" nem értik, továbbá, hogy a magyarok elrontották a németekkel a viszonyt.-''" Ezekben a hetekben a bécsi rádió naponta sugárzott szlovák és rutén nyelvű magyar-, és lengyelellenes közléseket.261 Bár Ribbentrop Ciano-t a négyhatalmi konferenciával kapcsolatos álláspont­ja megfontolására intette, ő kitartott.26 2 Mussolini lépéseket kívánt tenni, hogy egy héten belül külügyminiszteri szintű konferenciát hozzon létre Velencében, vagy Brioniban26 3 . Ekkor azonban Csáky megváltoztatta álláspontját. Imrédy a Darányitól kapott telefonjelentés alapján utasította Csákyt, hogy vonja vissza a négyhatalmi konferencia összehívására vonatkozó kérést. „Csáky szidalmazva a németeket és egy kicsit heroizálva (Mielőtt elnyelni hagyjuk magunkat a németek által, meghalunk mind egy szálig!) végrehajtotta az utasítást".26 4 Az események további menetét nem befolyásolja, hogy valóban Imrédy utasítására kényszerből, vagy ahogy mások visszaemlékeznek, Csáky németbarát magatartása miatt állt el a négyhatalmi konferenciára vonatkozó kéréstől,26 5 - az utóbbi mindemellett kevésbé valószínű. Csáky kifejtette Cianonak, hogy a magyar kormány Hitler el­lenkezése miatt kész lemondani a négyhatalmi döntésről „már csak azért is, mivel nem szeretné az olasz kormányt kínos helyzetbe hozni, hiszen Mussolini maga mutatott rá arra, hogy az ügyben a németek döntő szerepet játszanak".26 6 Az olasz külügyminiszter megdöbbenését követően levonta a megfelelő következte­tést, majd Mussolinivei folytatott azonnali megbeszélés után javasolta, ha a ta­nácskozások megfeneklenek, kérjenek a magyarok döntőbíróságot.2 6 '' A magyar politikusok közül többen már ekkor súlyos hibának vélték ezt a lépést, mondván, egy területi rendezést hosszútávra biztosítani csak a nyugati nagyhatalmak egyetértésével lehetséges.26 8 Imrédy nem látta ennek a kérdésnek a jelentőségét. Azonban igen valószínű, hogy határozottabb magyar kiállás esetén is, csaknem lehetetlen lett volna a nyugati hatalmakat egy újabb konferencia összehívására rávenni. Olaszországon kívül ugyanis ezt mindenki ellenezte. Még a lengyelek is — akik egyébként végig szolidaritásukat fejezték ki — kijelentették, hogy kénytelenek ezzel kapcsolatban teljes rezerváltságot mutatni.26 9 Lengyelor-258 MOL -К 74 - számjel - 1938 - Prága - bejövő - 6577/177. 259 OSZK - Szüllő, X/26. 260 Uo. 261 MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1182. 262 DIMK II. 533 (133. szám), 800. 263 Szegedy-Maszák: i.m. 220. 264 Uo. 220. Vö: DIMK II. 533, 800 - 801. 265 Barcza György: Diplomata emlékeim. Bp., 1994. I. 384. 266 DIMK II. 533, 800 - 801. 267 Uo. 268 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 13. Id: Kánya Kálmán állás­pontját. 269 MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1074. Vö: MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1080.

Next

/
Oldalképek
Tartalom