Századok – 1999
Közlemények - Kovács László: Volt-e a honfoglaló magyaroknak kauricsiga-pénzük? I/63
KÖZLEMÉNYEK Kovács László VOLT-E A HONFOGLALÓ MAGYAROKNAK KAURICSIGAPÉNZÜK? (A kérdés általános és konkrét megközelítése) Honfoglalás kori magyar temetkezés mellékleteként a csórna (GyMS)-sülyhegyi1 két kauricsiga (1. ábra) volt az 1888-ban először megtalált, ill. 1889-ben már közre is adott példány. Az első említés a leleteket begyűjtő és Hampel József segítő közreműködése nyomán Passuth Ödön szép rajzaival bemutató Lakner Ambró érdeme, aki „átlyukasztott cypraeák" módján szabatosan nevezte meg őket.2 Ugyancsak ehhez a lelethez fűződik a hazai régészeti irodalomban általánossá vált, s mind a mai napig élő — Gedai István által is elkövetett — hiba, amely e csigákat kagylónak tekintette és nevezte, amint már a fenti rajzokhoz szakmai magyarázatokat fűző Hampel József is „tengeri kagyló (ciprea)" formán írta.3 A terminológiai zavarhoz a csigák színpompás felületének a sírban töltött idő alatt a fold és a holttest nedveinek hatására bekövetkezett változása4 miatt a fajmeghatározás nehézsége is társult, végül is a honfoglaláskorral foglalkozó tanulmányokban a pénzkauri5 értelmű „kauri/kaurikagyló/kauricsiga" megnevezés vált kizárólagossá,6 jóllehet más fajok — pl. a gyűrűskauri és tévesen a párduckauri7 — meglétének, valamint a recens példányok mellett a fosszilisak előkerülésének lehetősége is felmerült.8 Nem volt jobb a helyzet a Kárpát-medence 1 A lelőhelyek nevénél alkalmazott rövidítések: 1. országnevek: BH: Bosznia, HOR: Horvátország, JUG: Jugoszlávia, MAC: Macedónia, OR: Oroszország, ROM: Románia, SZLK: Szlovákia, UKR: Ukrajna, 2. magyar megyenevek: Ba: Baranya, BAZ: Borsod-Abaúj-Zemplén, Cso: Csongrád, GyMS: Győr-Moson-Sopron, JNSz: Jász-Nagykun-Szolnok, Nó: Nógrád, Pe: Pest, To: Tolna, Ve: Veszprém, Za: Zala, 3. közigazgatási nevek: m.: megye, jud.: jude(,u!, obi.: oblast', okr.: okres, opst.: opstina, raj.: rajon, zup.: zupanja. 2 Lakner Ambró 1889, 267. 3 xy. 1889, 267-268. 4 Már Reizner János utalt arra a szeged (Cso)-szőregi szarmata sírban lelt párduckauri kapcsán, hogy a „nagyobb Cypria kagyló,... amely gazdag színpompával bír, a hosszú idő alatt fényét és színét teljesen elvesztette": Reizner János 1903, 46, 47: 2. á. 5 Az egyes kauricsigafajok angol és tudományos nevét ld. alább. 6 így pl. Pósta Béla a gróf Zichy Jenő gyűjteményébe került Kaukázus-vidéki Bakszan- és Csegem-völgyi leletek ismertetésekor megjegyezte, hogy sok közöttük a Cypraea moneta, azaz pénzkauri púpjának eltávolításával készült kagylógyöngy, amely a Kárpát-medencében a szkíta és a honfoglaláskorban fordul elő. Az utóbbi korszakból a csornai (GyMS) és a rábé (régi Torontál m.: Rabe, opst. Novi Knezevac, JUG)-ankaszigeti valóban pénzkaurikat ismerte: Pósta Béla 1897, 357, 520-522, 534: 68. á.; viszont a szkíta leletek általunk végzett vizsgálatából az derült ki, hogy mindegyikük vagy legalábbis az elérhető többségük nem pénzkauri, hanem gyűrűskauri (Cypraea annulus). ' Vö. Zdenëk Váha 1954, 60-61. 8 Vö. Kovács László 1988, 126, 152: 5. jegyzet. A miocén kori kauricsigák — Cypraea αρ., Cypraea (Zonaria) fabagina, Cypraea (Zonaria) columbaria, Cypraea (Cypropterina) duclosiana sulcicauda — Budapest-Illés utca, Budapest-Rákos, Lapugy (régi Hunyad m.; Lápugiu de Jos vagy
