Századok – 1997
Kisebb cikkek - Buza János: Bethlen Gábor a debreceni tőzsérek pártfogója IV/955
KISEBB CIKKEK 961 portai adó története az Erdélyi Fejedelemségben, (hely és év nélkül, Késmárk 1912.) 12. Részletét magam is idéztem: Buza János: A tallér és az aranyforint árfolyama, valamint szerepe a pénzforgalomban Magyarország török uralom alatti területén a XVII. században. Történelmi Szemle 1977. 101. 11 Szendrey István: Debrecen, a mezőváros. 140-143. in: Debrecen története 1693-ig. (vö.: 5. jegyzet.) Nagy László: Debrecen a nagyhatalmak ütközőpontján. 328-332. in: Debrecen története 1693-ig. (vö.: 5 jegyzet). 12 Benda Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája II. 1526-1848. Szerk.: Péter Katalin - Somogyi Éva Budapest 1982. 448-457. Nagy László: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Budapest 1969. 257-258. Makkai László: Az ellenreformáció és a harmincéves háború. Az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes küzdelmei (1608-1648). in: Magyarország története 1526-1686. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Budapest 1985. 812-841. 13 Martonffalvay Ferenc „magyar aprópénzt" követelt a boraiért 1621. júni. 8-án írott levelében; Besztercebánya tanácsa 1624. febr. 13-án „in bona Hungarica currenti moneta..." reklamált 198 forintot.; Apponyi Balázs 1624. ápr. 14-én azt a „...jó magyar pénzt...említette, amelynek korábban... nagy szüki vala...".; Sothi János lévai alkapitány egy „...szegény asszonyállat... " 100 forintjáért írt levelet 1625. aug. 12-én., Leöwey György „...jó pénzül... " követelt 58 forint 25 dénárnyi adósságot Verbóról 1625. aug. 7-én. Nagyszombat v. lt. missiles. (A példák száma szaporítható lenne.) 14 Szendrey I.: Debrecen, a mezőváros, in. Debrecen története 1693-ig. (vö.: 5. jegyzet.) 274. 15 Ua.: 292. Ua.: 282. 17 Ua.: 193. 18 Nagyszombat sz. kir. város levéltára. Tanácsi iratok, adókönyvek. Contributionalis. MG. Trnava. Danové knihy. Státny okresny archív v Trnave. IIIb/55.1612. f. 59/v. Továbbiakban: Nagyszombat v. lt. Contrib.; Nagyszombat jő állagú adókönyveinek egy részéről mikrofilmmásolatot készíttetett Granasztói György az 1529-1656 közötti időszakból. E felvételek megkönnyítik a budapesti tájékozódást, de természetesen nem elégségesek az identifikációhoz. Magyar Országos Levéltár filmtára, С 852., 853. sz. tekercs. Nagyszombat adókönyveire és társadalomtörténeti hasznosításukra Id.: Stefan Kazimír: Vyvoj ekonomicko-sociálnej struktúry mesta Trnavy v poslednej tretine 16. storocia a v 17. storocí. Historicky casopis 1970. 47-90., ill. Stefan Kazimír: Nagyszombat szociális- gazdasági struktúrája a késői feudalizmus korában. Világtörténet 26. (1976). 69-111. 19 Nagyszombat topográfiájára ld.: Mária Bottúnliová: Adalékok a 16. századi Nagyszombat helyrajzához. Történelmi szemle 1981. 262-267. 20 Nagyszombat v. lt. Contrib. IIIb/58. 1622. f. 35/v. - f. 36. 21 1612-ben 13 kereskedő fizetett 10-20 forintig terjedő adót kereskedelmi tevékenysége után, 11 kalmár pedig 20 forintnál magasabb összeggel adózott. 1634-ben e két kategóriába összesen 32 kereskedő sorolható. Kazimír: Nagyszombat(vö.: 18. jegyzet) 94-95. Megjegyzendő, hogy az adókulcs változásával is kell számolnunk, de a kereskedelmi tevékenység esetén erre nézve nincs olyan biztos fogódzó, mint a termesztett gabona kepéje, illetve a megtermett bor akója után. 22 Nagyszombat v. lt. Contrib. IIIb/64. 1633/34. f. 38/v., IIIb/65. f. 74/v. - f. 75. 23 „A quaestura sua et uxoris f. 28." Contrib. IIIb/65. 1634/35. f. 75. 24 Contrib. IIIb/55. 1612. f. 27/v. 25 Nagyszombat elöljárósága a városban élő mindhárom nemzetiségből gyámokat rendelt ki. „az magyar natióból Paxi Jánost, német natióból Partinger Boldizsárt, az tót natióból Slegell Giörgiöt árvák atyáinak." 1625. ápr. 7. Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Budapest 1897. IV/2. 342. A Paxi-család — amíg arra mód nyílott — a nagyszombati „Helvetica Ecclesia" támogatója volt; vö.: Paxi Zsófia asszony végrendelete, 1678. szept. 21. Nagyszombat v. lt. Testamenta 3-5-39. N. 204. 26 Contrib. IIIb/58. 1622. f. 51/v. 27 Contrib. IIIb/58. 1622. f. 7N. (Az átlagos városi ház kétszeresével felérő háza után 12 forintot, 63 kepe búzája után 3 forint 17 dénárt, 196 akó bora után 9 forint 80 dénárt, kereskedelemből származó haszna után pedig 200 forintot vetettek ki rá.) 28 Contrib. IIIb/65. 1634. 29 Nagyszombat ingatlanforgalma még feldolgozatlan, s a teljes kép megrajzolására nem is lesz lehetőség. A hipotézishez támpontul szolgált Bornemissza Pál házának és tartozékának becsértéke, amely 1639-ben 700 forint volt. Nagyszombat v. lt. Relationes 1601-1800. 1. karton. 30 Pozsonyiak is átjártak agyőri sokadalmakra, Pozsony és Nagyszombat főbírája az 1630-as évek közepén levelezésben állt a magas húsárak miatt., vö.: Buza János: Török kori állattartásunk a „vadszám"és adózás tükrében. Századok 1984. 27-28. Gecsényi Lajos: Die Rolle der Stadt Győr (Raab) im Ost-West-Rinderhandel im 16./17. Jhdt. in: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt. Festgabe fúr August Ernst. Eisenstadt 1984. S. 84-93. 31 Nagyszombat v. lt. Contrib. IIIb/63. Téves besorolású, töredékes anyag. Címe: Anno 1632.
