Századok – 1997
Közlemények - Fodor Pál: Együttműködés és válság a 15–17. századi oszmán–zsidó kapcsolatokban IV/895
918 FODOR PÁL 1992. További rövid áttekintés: Gülnihal Bozkurt: An Overview on the Ottoman Empire - Jewish Relations. Der Islam 71 (1994) 255-279. Achionai-та: Michel Balivet: Byzantins judaisants et juifs islamisés. Des „KÜHHÁN" (KÂHIN) aux „XIÓNAI" (XIONIOS). Byzantion 52 (1982) 24-59. 2 B. Lewis: The Jews of Islam, 135-136. S. W. Baron: A Social, 21. A levéllel kapcsolatos problémákról Id. S. W Baron: i. т., 448-449: 21. jegyzet. 3 A rendelet angol fordítása: The Jews in Western Europe 1400-1600. Translated and edited by John Edwards. Manchester, 1994, 51-52. 4 A zsidó bevándorlásra és lakosságra vonatkozó adatok összefoglalása: A. Levy: The Sephardim, 3-12. Vö. M. A. Epstein: The Ottoman Jewish, 178-283. Stéphane Yerasimos: La communauté Juive d'Istanbul à la fin du XVIe siècle. Turcica 27 (1995) 101-130. Az átalány-adózás szerepéről a szafedi zsidó lakosság növekedésében: Daniel S. Goffman: The maktu' System and the Jewish Community of Sixteenth-Century Safed: A Study of Two Documents from the Ottoman Archives. Osmanh Ara§tirmalari 3 (1982) 81-90. Meg kell mondani ugyanakkor, hogy az Ibériából kivándorló zsidók számát illetően koránt sincs egyetértés. Egyesek legfeljebb 40-50 000 fővel számolnak; ld. pl. Henry Kamen: The Mediterranean and the Expulsion of Spanish Jews in 1492. Past and Present 119. May (1988) 44. 5 S. W. Baron: i. т., 119-120. 6 A zimmához: Claude Cahen: Dhimma. In: The Encyclopaedia of Islam. Second Edition. II. Leiden-London, 1965, 227-231. Újabb, részletes összefoglalás: В. Lewis: The Jews of Islam, 20-66. Gyökeresen eltérő véleményt fogalmazott meg a zimmáról Karl Binswangen aki az iszlamizáció eszközének tekinti azt: Untersuchungen zum Status der Nichtmuslime im Osmanischen Reich des 16. Jahrhunderts. Mit einer Neudefinition des Begriffes „Bimma". München, 1977. (Beiträge zur Kenntnis Südosteuropas und des Nahen Orients, 23.) A kalifa rendeletére utal Halil ínalcik Jews in the Ottoman Economy and Finances, 1450-1500. In: Essays in Honor of Bernard Lewis. The Islamic World. From Classical to Modern Times. Edited by С. E. Bosworth-Charles Issawi-Roger Savory, and A. L. Udovitch. Princeton, 1989, 531: 42. jegyzet. 7 A zsidók és muszlimok akkulturációjára ld. В. Lewis: i. т., 67-106. 8 Osman Turan: Selçuklular zamaninda Türkiye. Istanbul, 1971, 576. 9 О. Turan: i. т., 596-599. Hasonló példa az 1066-os granadai zsidómészárlás: ez a leírások szerint mindenekelőtt egy hatalmával kérkedő zsidó vezír számlájára írható; B. Lewis: i. т., 44-^45. 10 Himmet Akin: Aydinogullari tarihi hakkinda bir ara§tirma. Ankara, 1968, 38. 11 M. A. Epstein: i. т., 19-47, 150-161. 12 J. H. Mordtmann: Adalék Buda 1526-iki elfoglalásához. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Közleményei 3 (1918) 3-15. Káldy-Nagy Gyula: Száműzetés vagy áttelepítés? A budai zsidók történetéhez 1526-ban. In: Évkönyv. Kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete. Szerk. Scheiber Sándor. Budapest, 1979/1980, 192-196. Vö. még Scheiber Sándor: Héber és jiddis kűtforrások és adatok Magyarország történetéhez. Lymbus. Művelődéstörténeti Tár. II. Szeged, 1990, 13: 32. sz. 13 Káldy-Nagy Gy.: u. o. 14 A kényszertelepítésekről ld. Omer Lutß Barkan: Osmanli Imparatorlugunda bir iskan ve kolonizasyon metodu olarak sürgünler. íktisat Fakültesi Mecmuasi 11 (1949-1950) 525-570, 12 (1950-1951) 67-131, 13 (1951-1952) 56-78, 15 (1953-1954) 209-237. 15 H. ínalcik Jews in the Ottoman Economy, 513-514, 517. 16 В. Lewis: i. т., 123-124. 17 Vo. К. Binswanger: Untersuchungen zum Status der Nichtmuslime, 64 skk. 18 M. A. Epstein: i. т., 25 skk. 19 Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közreadja Tardy Lajos. Budapest, 1984, 279-280. A zsidók sajátos közösségi adóztatásáról Id. A. Shmuelevitz: The Jews of the Ottoman Empire, 81-127. 20 Franz Babinger: Ya'qûb-Pascha, ein Leibarzt Mehmed's II. Leben und Schicksale des Maestro Jacopo aus Gaeta. Rivista degli Studi Orientali 26 (1951) 87-113. Bernard Lewis: The Privilege Granted by Mehmed II to His Physician. Bulletin of the School of Oriental and African Studies 14 (1952) 550-563. A. Levy: i. m. 30-31. H. Ínalcik Jews in the Ottoman Economy, 526. 21 B. Lewis: i. т., 562. A E Babinger által (i. т.) feltárt dokumentumokból az derül ki, hogy Jakub meglehetősen hálátlanul viselkedett patrónusával szemben: résztvett több II. Mehmed megölésére irányuló velencei szervezkedésben. B. Lewis érveit, melyekkel Jakubot igyekszik mentegetni, semmi sem támasztja alá. 22 H. Dernschwam: i. т., 289.
