Századok – 1997
Történeti irodalom - Árpád előtt és után. (Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről) (Ism.: Thoroczkay Gábor) V/1192 - Karl Kaser: Familie und Verwandtschaft auf dem Balkan. Analyse einer untergehenden Kultur (Ism.: Ö. Kovács József) II/538
538 TÖRTÉNETI IRODALOM rátus és szakirodalmi tájékoztató segíti. Haszonnal forgathatják az olvasókönyvet középiskolások és egyetemisták, tanárok, kutatók és mindazok, akiket a város története érdekel, - legyen szó az országos történet helyi vonatkozásairól, gazdasági ügyletekről, avagy a mindennapi élet apró-cseprő villanásairól. Font Márta Karl Kaser FAMILIE UND VERWANDSCHAFT AUF DEM BALKAN Analyse einer untergehenden Kultur Wien, Köln, Weimar, Böhlau, 1995. 522 o. CSALÁD ÉS ROKONSÁG A BALKÁNON Egy hanyatló kultúra vizsgálata Az ausztriai történetírás egyik kiemelkedő társadalomtörténeti kötetét veheti kézbe az olvasó. Kari Kaser a Balkán történetének kiváló szakértője, aki már korábbi műveiben is bizonyította, hogy az egyetemi oktatásban alkalmazott módszerei és információi egyúttal rendszeres kutatások eredményei. A grazi egyetem Dél-Kelet-Európai Intézetében, 1992-ben indították el a „Balkanfa/гагйе''-programot. A saját kezdeményezés mellett igen nagy szerepet játszott az amerikai Joel M. Holpern több évtizeddel korábbi gyűjtő munkája. A kutatócsoport nem nagy létszámú, hiszen az előbbi tengerentúli szakértőn és Michael Mitterauer bécsi történészen túl Peter Teibenbacher, valamint Kari Kaser tanítványai, mindenekelőtt Hannes Grand-its és Siegfried Gruber végzi az aktív munkát. Eredeti céljuk az volt, hogy egy adatbank és egy bibliográfia összeállításával rekonstruálják a Balkánon található háztartási - és családi struktúrákat. A több tudományágat is érintő kutatásban leginkább a családtörténeti, a történeti demográfiai, és hangsúlyozottan a történeti antropológiai kérdésfelvetésekre, megközelítési módokra támaszkodtak. Az elérhető források köre a következő volt: népszámlálások, adóösszeírások, anyakönyvek, lélekösszeírások, foldkönyvek, interjúk és életrajzok. A legkorábbi források a 17. század második feléből, míg a legkésőbbiek az 1970-es évek, illetve a jelenkor termékei. A hangsúly azonban az 1850 és 1961 közötti idő szakra esik. A több mint 100 000 fő adatait tartalmazó számítógépes adatbázisban a következő országok, országrészek szerepelnek: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Makedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia. A könyv tartalmának vázlatos ismertetése előtt mindezt azért tartottam fontosnak leírni, hogy érzékelhessük egy több szempontból sikeres külföldi alapkutatás kiindulópontjait és eredményeit. Kari Kaser egy — gyakorlatilag befejezhetetlen — kutatást mutat be úgy, hogy közben az egyébként csak valóban szűk szakmai kört érdeklő demográfiai és struktúraelemzéseket is élénk figyelemmel olvashatjuk. Tájékozódási pontokat kívánt nyújtani, amelyek esetlegesen magukban rejtik a tévedéseket is. A megközelítési módban főként a történeti antropológiára támaszkodott, amit leegyszerűsítve a következőképpen lehet jellemezni: bevallottan a jelenből indul ki; a hangsúly a változások időbeliségére esik; nem a konstans elemek kidolgozására törekednek, valamint több tudományágra támaszkodnak. A szerző a kutatási helyzetet részletesen bemutató — szinte tankönyvszerű — részben a Cambridge Group for the History of the Population and. Social Structure, még pontosabban Peter haslett által kialakított általános definíciókat nem tartja alkalmasnak a Balkán családi és rokonsági szervezetének leírására. Ebben a kritikában találhatjuk meg a könyv egyik célját, miszerint a szerző azt bizonyítja be, hogy a rokonság és a család a Balkán nyugati és középső vidékein nem a Laslett által megnevezett négy minta alapján szerveződött, hanem egy független, sajátos rendszer szerint, amely bizonyos értelemben ma is fennáll. A Balkán a képzeletünkben valóban egy másik kultűraként jelenik meg, amelynek egyik fontos vonása az, hogy patriarchális. Kari Kaser mindezt részletesen leírja, nevezetesen a patriarchális rendszer strukturális elemeit: a patrilinearitást, a patrilokalitást és egyáltalán a férfijogú rendet, amelyet közismerten a férfiak nők, illetve az idősebb férfiak fiatalok feletti uralma jellemez. E könyv tételei után nekünk is óvatosabban kell bánnunk a zadruga — komplex háztartás — fogalmával (amely Szlovénia, Észak-Horvátország, Dalmácia területén terjedt el), amelynek egyik variánsa volt az apai leszármazási vonalhoz kötődő, K. Kaser által megfogalmazott balkáni családi-háztartás (Balkanfamilienhaushalt). Minderről összefoglalóan azt állítja, hogy ez esetben egy
