Századok – 1996
Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907
A MAGYAR KORONA NÉIIÁNY ALAPKÉRDÉSÉRŐL 951 gadtuk, nem szükségszerű, hogy egy műalkotás élő személyt ábrázoljon, lehetséges, hogy a 11. századi zománckép egy korábban élt uralkodót ábrázol. Az előző pontokban ismertetett gondolatmenet azonban megengedi azt a feltételezést, hogy all. században létezett egy Magyarországgal nem azonos Türkia, s a továbbiakban ebből a feltételezésből kiindulva próbálom meghatározni ennek a helyét. Ahhoz, hogy Türkia kiterjedését pontosabban behatároljuk, idézem a szakirodalomból Horvátország határainak leírását, annak legnagyobb 11. századi kiterjedése idején, IV Peter Kresimir uralkodásának (1058-1074) végén:120 „A határvonal a Neretva jobb partjától kiindulva azon a hegyláncon húzódik keresztül, amely a vízválasztó az Adriai-tenger és a Száva mellékfolyói között a felső Drináig, a Drinával együtt haladt a mai Zvornik közeléig, itt nyugat felé fordult a Spreca Bosznába ömlése helyéig és a Bosznát követve annak a Szávába ömléséig, ahonnan északnyugati irányban a Papuk és Krndija hegységvonulatok mentén a Dráváig nyúlt a régi Vaska helység közelében. Innentől a Dráva képezte az északi határt. A folyót elhagyva a határ körülbelül a mai Steiermark és Kraina határával esett egybe, de a mai dél-krainai Metüka környéke minden bizonnyal még Horvátországhoz tartozott. A Kupa forrásvidékétől a határvonal az Adriai-tengerig haladt, melyet a Rasa-torkolatnál ért el. Végül a Dalmát-Horvát Birodalomhoz tartozott számos sziget a Cres és Krktől a Hvar és Vis szigetekig." A fenti leírást térképen végigkövetve elég pontosan körvonalazódik Türkia lehetséges területe: az a földrajzi vákuum, amely Bulgária, Szerbia, Horvátország és Magyarország területe között található: A keleti határvonal a Morava közelében húzódott, a mai Krusevacnál feltehetően északnyugati irányba fordulva a Nyugati-Morava ágat követve, Rogacica táján elérve a Drinát, melynek folyását követte Zvornikig, ahonnan a Spreca és a Boszna völgyében elérte a Szávát. Az északi határa a Száva közelében haladt Belgrádig, ahonnan a parti részt leszámítva folytatódott a Morava közeli területekig. (T-37) Némi indoklást nyújt a terület elnevezésére, hogy határos a 10. századi Türkiával. Ennek a területnek a Drinától nyugatra eső fele a következő századokban Boszniaként ismert. Ezek után még két lépés van hátra. Az egyik a források áttekintése abból a szempontból, hogy feltételezésem nem ütközik-e ellentmondásba valamilyen történelmi adattal. Nos, mind a Horvátország, Bosznia, Bulgária történetét tárgyaló monográfiákból, mind a témánkat érintő szakcikkekből12 1 az derült ki, hogy az 1040 és 1090 közötti, felkelésekben és háborúkban bővelkedő fél évszázadból rendkívül kevés adattal rendelkezünk az általunk vizsgált területre vonatkozóan és nem találkoztam egyetlen olyan ténnyel sem, amely a feltételezésemmel ellentmondásban lenne. A következő lépés a források vizsgálata abból a szempontból, hogy feltételezésem a globális történelmi folyamatok rendszerébe mennyiben illeszkedeik, és Türkia létének milyen időbeli behatárolását teszi elképzelhetővé. Az 1070-es évek kevéssé ismert, bár minden bizonnyal forrongó eseménysorából12 2 csak egyetlen, fontos folyamatot emelek ki. 1073. áprilisában foglalta el a pápai trónt VII. Gergely, akinek legfőbb célja egy Európa nagy részét magába foglaló keresztény birodalom megteremtése volt. Ezzel függnek össze koronaküldései is. 1075 októberében Zvonimir horvát király VII. Gergely legátusától veszi át a koronát és fogad hűbérességet a pápának, II.
