Századok – 1996

Közlemények - Holler László: A magyar korona néhány alapkérdéséről IV/907

950 HOLLER LÁSZLÓ amely nyolc napig elegendő volt a seregnek. Minden keskeny utat járhatóvá tett számára Görögország hercege és végigvezette őt Bulgárián, Keresztelő János ünnepe körül." A fentiekből azt a következtetést vonom le, hogy Magyarország határát a Duna folyótól délre, délkeleten a Morava folyó alkotta 1059-et követően a 11. és 12. század folyamán hosszabb időszakokon keresztül. A keresztes hadjáratról szóló beszámolókból egyúttal az is kiderül, hogy Magyarország déli határát nem szigorúan a Duna vonala képezte, hiszen csak így lehetett megközelíteni a Dunába délről beleömlő Morava folyót magyar területen keresztül. (T-35) Ilyenmódon most már sokkal értehetőbb a Skylitzes idézet magyarázkodása: az erődök a Dunán túl, azaz attól délre helyezkednek el, mégis Pannoniához, azaz Magyarországhoz tartoznak. Figyelemreméltó a mondatban a ós szócska, amely a fordításában nem jelenik meg, de amely a Pannónia szót teszi hangsúlyossá: Pannónia erődjei ezek, melyek a Dunán túl fekszenek..." Feltehetően a Duna déli partja az 1071-72-es hadjárat után megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állott a Száva és a Morava torkolata közötti szakaszon az első keresztes hadjárat idejéig, tehát Belgrád és Moravos Magyarország erődjei voltak, Türkia pedig szomszédos volt ezekkel az erődökkel. Mivel Bulgária nyugati határa a Morava folyó volt, így kikövetkeztethető, hogy hogyan is lehettek az említett erődök szomszédosak Türkiával: Türkia északi határa majdnem elért a Dunáig, leszámítva a déli parton fekvő erődítményeket és a parti sávot, keleti határa a Morava folyó közelében lehetett. A gondolatmenet befejezéséül még egy fontos érv, amely amellett szól, hogy Türkia nem Magyarországot jelenti a Skylitzes idézetben. Ugyanis ebben a szövegrészben Türkia királya szerepel, a király krales alakban. Az ehhez a mondathoz 1118-ban kiegészítést tévő Michael püspök (13-as szemelvény) a Magyarország királya kifejezésben a királyt ugyancsak krales-nak úja, de Magyarországot Ungriá-nak, holott ha ugyanannak az országnak a királyát akarta volna jelölni, akkor az országnevet is ugyanúgy kellet volna írnia! Tehát alaposan feltételezhető, hogy számára mást jelentett Türkia és Ungria! Összegezve: a 3.3.1.-3.3.4. pontban felsorakoztatott adatok és érvek alapján az a következtetés vonható le, hogy a Skylitzes idézetben Türkia nem Magyarországot jelentette. (T-36) 3.3.5. Hol helyezkedett el Türkia a 11. század második felében? Arra vonatkozóan, hogy a 11. században létezett egy Türkia nevű államalakulat, a fenti Skylitzes-szemelvény teljes értékű bizonyítéknak tekintendő. A szövegben szereplő görög krales szó a későbbi adatok szerint uralkodót, királyt jelent, emiatt Türkia, ha esetleg csak formálisan is, de önálló területet jelent. A magyar koronán szereplő zománckép felirata a roppant szegényes 11. századi források között egy rendkívül értékes további bizonyíték a Türk Királyság létezése mellett. Meg kell jegyeznem a logikai pontosság kedvéért, hogy ez két feltételezés elfogadása mellett érvényes. Egyrészt el kell fogadjuk a zománcképek stílusazonosságból levont azon következtetést, hogy Türkia királyának portréja az eredetileg nem ehhez a koronához készített, VII. Michaelt és Konstantinost ábrázoló zománcképekkel nagyjából egyidőben készült. Másrészt ha ezt el is fo-