Századok – 1996
Dokumentumok - Sipos Péter: Heszlényi József feljegyzései a magyar katonai felsővezetésről az 1930-as évek második felében III/677
686 SIPOS PÉTER A Vkf. lemondása sok szóbeszédre adott alkalmat. Ő maga is tájékoztatta részletesen a hadtest pk-okat a lemondás okáról és körülményeiről. Az egész vezérkar erről beszélt és végeredményben ez a tény is növelte a tisztikar (elsősorban a vezérkar) nyugtalanságát és újból hangulatot keltett a HM ellen. A Vkf. lemondási szándékáról tájékoztatta volt a Hfp-t, aki azt tudomásul vette. 1938 tavaszán Szálasinak 3 évi börtönre való elítélése2 5 új tápot adott a nyilas mozgalomnak — a tisztikarban is (bár itt természetesen inkább elméletileg). A tisztikar egy részének véleménye szerint 2-3 hadtestparancsnok is „nyilas érzelmű" volt. Szálasi persze fellebbezett. A Hfp. úr, aki minden kérdést tisztán katonai szemmel nézett, és sohasem kereste a népszerűséget és nem politizált, már régebben megindította Szálasi ellen a b.ü. (becsületügyi - S. P) eljárást. 1938 húsvétkor a H.M. úr magához kérette a Hfp. urat és az I. hadtest parancsnokát (budapesti állomásparancsnokot), vitéz Nagy Vilmos altábornagyot,26 értekezletre. A Hfp. úr rövid szabadságon volt, így én mentem el helyette, mint vezérkari főnöke. Az értekezleten a HM bejelentette, hogy szükségesnek látja, hogy a politizálgatás megszüntetésére a tisztikar jobban ellenőriztessék. A különböző módozatok megvitatásánál a HM úr megemlítette a tisztek által való titkos ellenőrzést is. Minthogy véleményem szerint ez nem lett volna egyéb besúgásnál, azonnal jelentettem, hogy ez a módszer nem felelne meg a Hfp. elgondolásának. Az I. hadt. pk. is ez ellen foglalt állást, miért a HM úr azt a megoldást elejtette. Végeredményben az I. hadt. pk-ot utasította, hogy fokozott figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek. 1938 májusában a Darányi kormány — mely határozottan nemzeti irányú és jobboldali volt, de erélytelen —, megbukott. Helyébe Imrédy Béla kormánya lépett.2 7 Az új kormányból Röder gytbk kimaradt. HM. vitéz Rátz most már gyalogsági tábornok lett. Az új. Vkf. Keresztes-Fischer altábornagy lett. Ez általános meglepetést keltett, mert ő állítólag többeknek is azt mondotta, hogy a Kat. iroda főnöki állásából ő már nem fog más beosztásba kerülni. A Korm. kat. ir. új főnöke vitéz Jány Gusztáv altábornagy, szombathelyi hadtestparancsnok lett.2 8 Az új Vkf. nem volt népszerű, különösen a vezérkarban nem. A vezérkar az új HM-hez, régi főnökéhez húzott. Ez egészségtelen állapot volt annál inkább, mert Rátz és Keresztes-Fischer kimondott ellenfelek voltak (lásd 681. oldalt). A Vkf. azokat a vk. tiszteket, akik politizálás gyanúja alatt állottak, azonnal kihelyezte a vezérkarból. Az a benyomásom, hogy a kormányzó úr Őfőméltósága nehezen ejtette el Röder gytbk-ot, akit rendkívül nagyrabecsült és bizalommal volt iránta. Rátz gytbk-ben politikai felfogása miatt sem bízhatott annyira és az ő ellensúlyozására nevezhette ki Vkf-fé Keresztes-Fischer altb-ot, aki tökéletes bizalmát élvezte. A honvédségnek nem volt előnyére a sok vezetői változás. 1936 őszétől 1938 tavaszáig ez a 4. honv. miniszter (Gömbös, Somkuthy, Röder, Rátz), a 3. Vkf. (Somkuthy, Rátz, Keresztes-Fischer) és a 2. Hfp. (Shvoy, Sónyi) Legalább a Hfp. szerencsére helyén maradt.*
