Századok – 1996
Tanulmányok - Sándor Pál: Jobbágyfelszabadítás és birtokrendezés Magyarországon 1848–1864 I/29
JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÉS BIRTOKRENDEZÉS... 65 kormány külpolitikája. Budapest, 1957. Kenyeres Júlia: A szabadságharc és a nemzetközi politika. In: Forradalom és szabadságharc, i.m. 471-515., Horváth Jenő: Anglia és a magyar szabadságharc. Századok, 1925-26., Kosáry Domokos: Magyar és francia külpolitika 1848-49-ben. Századok, 1938. 642-657., Uő.: A hatalmi egyensúly elve és a dunai táj. Történelmi Szemle, 1983. 3-4. sz. 492-494, Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében. Budapest, 1970. Legújabban erről Kosáry: Magyarország Európa újabb kori nemzetközi rendszerében. Értekezések Emlékezések. Budapest, 1985. Akadémiai székfoglaló, 1983. április 14. 38-44. 39 Nekünk jutott az a feladat, hogy „a megindult mozgalomnak hazánkban is mutatkozó terjedésére nézve a gyeplő kezünkbe maradjon..." Kossuth az utolsó rendi országgyűlésen, i.m. 651. 40 Közlönyv. 1848. szept. 22-24. V.o.: Beér János - Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954. 623-632. 41 Említi Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. H.é. nélkül 258. 42 Az ismert Kossuth-idézetre, tőle: i.m. 263. 43 Közlönyv. 100. sz. 1848. szept. 17. 508-509. 44 Országgyűlési Irományok. 118. sz. i5 Kónyi: i.m. 2. k. 169-170. 46 A költözés körülményeiről és Kossuth vívódásáról érdekes korképet fest a szemtanú Jókai Mór, idézett Naplójában. 15-18. 47 Barta István: A kormány parasztpolitikája 1849-ben. Századok, 1958. 89. sz. 859, 48 Uő.: i.m. 863. 49 A Függetlenségi Nyilatkozatról, Batthyány Kázmér a Védegylet egykori elnöke, 8 pontba szedett kritikai véleményt mondott. Kossuth — írta többek között — oly államcsíny rögtönzésére sodortatta magát, „mely csaknem letiporta ellenfeleit, de egyszersmind előmozdította a szabadságharc ügyének bukását." A Nyilatkozatot „merénylet"-nek, a „legpolitikátlanabb, legidőszerűtlenebb, leghaszontalanabb, legesztelenebb, legvégzetesebb és legerőszakosabb rendszabályának tekintette. Lásd részletesen Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai (I.) Tóth Lőrincztől. Budapesti Szemle, szerkeszti Gyulai Pál, Budapest, 1893. 74-75. sz. A leírást lásd az utóbbi 75. kötetben a 29-67. oldalakon. Az idézett részt pedig az 53-55. oldalakon. 50 Barta: i.m. Századok, 1956. 90. sz. 8-12. 51 Uő.: i.m. 50-68. 52 Idézi, Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849-1867. Budapest, 1951. Szerkesztette: S. Sándor Pál. Társszerzők Szabad György és Vörös Antal. Szemléletében és módszerében túlhaladott munka, de még ma is használható adatokkal. 53 Uő.: i.m. 50-68. 54 Uő.: i.m. 72. 55 Sashegyi Oszkár: A jobbágyfelszabadítás végrehajtásával foglalkozó 1849. évi „Oktatás" a föld népéhez. Agrártörténeti Szemle. Budapest-Gödöllő, 1957. 3-4. sz. 191-200. 56 A parasztmozgalmakról korábban, lásd: Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. Századok, 84. évf. 1950. 1-4. sz. 237-242. Később módszeres anyagot közöl Sashegyi Oszkár iratpublikációja. Munkások és párásítók mozgalmai Magyarországon 1849-1867. Budapest, 1959. 57 Mindezekre lásd: Sashegyi: A jobbágyfelszabadítás végrehajtásával foglalkozó „Oktatás"... i.m. 195. r>8 Az adminisztratív előkészületekről a MOL Abszolutizmus D. 55. számú fondjában, a Geringer-féle általános iratok között az 1852. évi 1869. számú ügyirat ad felvilágosítást. Itt található a kárpótlás bevallásának módjáról szóló utasítás szövege is. Az előlegek kifizetésének módjáról a Birodalmi Törvénylap 1849. évi 317. számú utasítása rendelkezik. Az előkészítő tárgyalásokról is szól, a bécsi levéltári anyag részbeni felhasználásával, Bernát Gyula áttekintő, de módszerességet nélkülöző munkája: Az abszolutizmus földtehermentesítése Magyarországon címmel. Budapest, 1935. A korszerűbb feldolgozást máig is nélkülözi a szakirodalom. 59 Az úrbéri és kárpótlási nyílt parancsok német-magyar nyelvű szövegére lásd: Magyarországot illető Országos Törvény- és Kormánylap (OTKL) 1853 1. k. 212-225., illetve 225-232. U-gyanerről: Birodalmi Törvénylap 1853. XIV. darab 39. száma. 60 Lásd a pátens I. szakaszának 3.§-át. E szerint: „Az úrbéri jobbágy- és zsellértelkek törvényes mértéke az eddigi úrbéri törvények által meg lévén állapítva ezen határozat minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmértékül szolgál." Ez a passzus közvetlenül ugyan az 1836. évi V. tc., illetve a
